Jogállam, 1909 (8. évfolyam, 1-10. szám)
1909 / 1. szám - A választói reform
A VÁLASZTÓI REFORM. 3 3 érvényesülését a szabadság nagy eszméjének és az egyenlőség magasztos, de sehol és soha meg nem valósított elvének meg tudta oldani ugy, hogy nem átdobott elméletekért, ábrándokért fel semmit a legnagyobb érdekből, a\ országot alapító és fenntartó nembeli jellegből. És a midőn a születési már megszerzett jog mellett az értelmi és vagyoni censust felállította, az ezekben képviselt traditió, értelmi és vagyoni érdekeltség által biztosította a törvényhozói hatalom etikáját, niveauját, a\ ors;ág múltjához való ragaszkodását és jövőjében a% értelmi összhangot. Az 1874: XXXIII. t.-czikk szintén ilyen alapokon épült fel, adott jogot az állam minden polgárának vallás és anyanyelvre való tekintet nélkül, ha az előirt kellékekkel birt, de nem veszéIve-tette az ország létjogát, lételének feltételét, az állam legfőbb érdekét, törvényhozásának egységes, magyar nemzeti jellegét. A reformjavaslatról általában. Ezer év történelmi tanulságai, a magyar törvényhozásnak a múltban kijelölt iránya, de az államférfiú nagy felelősségérzete is voltak Andrássy Gyula gróf belügyminiszter törvényjavaslatának «az országgyűlési képviselők választásáról') irányitói. Az általános választói jog jegyében született meg e javaslat. Allaméletünk tevékenységét sokkal életbevágóbb feladatok várják és közéletünk eme nagy állami érdekeket érintő és a helyes fejlődési alap figyelmen kívül hagyása esetén könnyen végzetessé válható kérdés megoldása elől még sem térhet ki. A mélyen érintett nagy állami érdekek megvédésében a javaslat a magyar jogfejlődés alapjaira helyezkedett és ezen az alapon szerencsés megoldásra jutott. Egy czikk kerete nem birja meg a javaslat részletes ismertetését és bírálatát, ezért csak röviden fogom az anyagot ismertetni, tüzetesebben csakis az általános választói jog kérdésével és az úgynevezett «több» szavazat intézményével foglalkozom. Jogállam VIII. évf. 1. f. j