Jogállam, 1909 (8. évfolyam, 1-10. szám)

1909 / 1. szám - Vázlatok a magyar közigazgatás történetéből. 1. r

VÁZLATOK A MAGYAR KÖZIGAZGATÁS TÖRTÉNETÉBŐL. \J ki egyszersmind az osztrák örökös tartományoknak ura, székhelyét Magyarországba helyezhette volna át, nemcsak valószinü, de biztos folyománya lett volna az igy megalakulandott kapcsolatnak, hogy a magyar közjogi szervezet tovább fejlődvén., az idők folyamán mindenesetre éreztette volna hatását a vele kapcsolatban álló többi országgal. S hogy ez a föltevés nemcsak látszatos, ezt bizonyítja ennek a kapcsolatnak a története. Mindamellett hangsúlyoznunk kell, hogy midőn a Habsburgház Magyarország trónjára megválasztatott, az e házból származott első király, a minthogy természetes is volt, megigérte és megfogadta, hogy az ország összes kiváltságait, szabadságait, végzeményeit és szokásait nemcsak megőrzi, megtartja és teljesiti, hanem bővitni is akarja; külföldi tanácsosokat nem alkalmaz, idegeneknek magyar világi és egyházi javadalmakat nem osztogat. I. Ferdinánd tehát, a mennyire az akkori állapot és a történelmi színtér megengedte, a régi magyar közjogi szervezetet megtartotta. Hangsúlyoznunk kell azonban, hogy a hivatalos ügyvitelt királyi székhelyének locatiója szempontjából intézte, illetőleg intéztette. Mindez azonban csak történelmi magyarázat, de azon a körülményen nem változtat, hogy az egyes törvénysértéseket mélyen fájlalták az akkori alkot mányos tényezők. A csak félig megállapodásra jutott magyar középkori közigazgatási szervezetnek élén a nádor állott, a kinek állása, a mikor nem volt betöltve, a Habsburgok idejében királyi helytartókkal helyettesittetett; a királyi pecsétnek őre és mindazoknak a közigazgatási irásos munkálatoknak főellenjegyzője, a királyoldala mellett a főkanczellár volt, a mely méltóság az esztergomi érsekprimási méltósággal függött össze. E főkanczellárságot ísummus cancellarius) olybá kell értenünk, hogy az érsekprimás épenséggel nem tartózkodott mindig a királyi udvarban és azért már a nemzeti királyság alatt is az , udvarnál rendszeres iroda (kancellária) működött, a mely a királytól közvetlenül eredő parancsolatokat, adományokat, kinevezéseket, diploJogállam. V111. évf. i. f.