Jogállam, 1909 (8. évfolyam, 1-10. szám)

1909 / 1. szám - Az automatikus előlépés

i8 GRECSÁK KÁROLY mácziai levelezéseket végezte. Ezt a hivatalt egy tényleges kancellár vitte, a ki titkárok segítségével dolgozott s az országos iratokat őrizte. A kancellária tehát magvar királyi udvari hivatal (az udvarnál levő magyar kancellária, Cancellaria Hungarica in aula) volt. a mely a király személye mellett működött, fizetése pedig bizonyos törvényileg megállapított taksákból állott. Ha az akkor három kormányzati területre osztott, a Habsburgokat uralta Magyarország nyugati részét királyi Magyarországnak nevezzük, közkormányzata szervezetének történetében, 1848-ig, vagyis a miniszteri felelősség elvén alapuló kormányzat felállításáig, két nagv korszakot különböztethetünk meg. Az első korszak 1690-ig, illetőleg ha az átmeneti időt is betudjuk, 1723-ig, a második 1723 — 1848-ig terjed. (Folyt, következik., AZ AUTOMATIKUS ELŐLÉPÉS. i Irta: GRECSÁK KÁROLY. Kiindulásunk pontja az igazságszolgáltatást érintő minden kérdésben az a meggyőződés, hogy az állam fensége és szentsége mindenekfölött az igazság kérlelhetetlen alkalmazásában állván: az igazságszolgáltatás alapját tevő birósági szervezetnek czélszerü megalkotása nem a biróságok tagjainak egyéni, hanem az összeségnek legelső rendű érdeke. Épen ezért akkor, a mikor a biróságok számára bizonyos újításokat kérünk, a melyek egyúttal az összes bíráknak is kedveznek, első sorban nem ezeknek az érdeke vezet, hanem az a meggyőződés, hogy csak is azok az intézmények fognak ellentállani minden képzelhető eshetőségnek, a szenvedélyek viharainak és az erőszak támadásainak, a melyek ugy vannak megalapozva, hogy nincs az az emberi erő, a mely azokat szilárdságukban megrendíthetné. A biróságok szervezeténél ezt az alapot a birói függetlenségben látjuk, ezért hangoztatjuk annyiszor és ezért hangoztatják