Jogállam, 1909 (8. évfolyam, 1-10. szám)

1909 / 1. szám - Bírói szervezeti és hatásköri kérdések

BÍRÓI SZERVEZETI ÉS HATÁSKÖRI KÉRDÉSEK. számtól is, mert az ügyek egy része kisebb jelentőségű, vagy, mint mondani szokták, «apró ügy». Azt senki sem vonja kétségbe, hogy a «kis ember» számos apró ügyét helyezte a törvényhozás a közigazgatási biróság védelme alá. Az activ közigazgatás sok hiányossága épen a kis emberek kis ügyeiben a legmélyebben sújtó társadalmi következményekkel is jár. Már csak ezért is különös gondot igényel. Kérdem azonban, hogy nem kell-e igen sokszor annyi, sőt több időt fordítani az úgynevezett *apró ügyre*, mint az úgynevezett «nagy ügyre*. Az érték nagysága még magában elvi nehézséget nem okoz. Az ügyiratcsomó sem az érték arányában duzzad. Sokszor a legapróbb ügy rendkívül sok birói gondot okoz. Épen a legapróbb ügyek a mi jogszabályainkban, törvényeinkben, miniszteri rendeleteinkben, törvényhatósági és községi szabályrendeleteinkben oly bőkezűen vannak elhomályositva, a hatáskörök összezavarva, hogy egy egyszerűnek látszó illetményi, közúti vagy vámügy több munkát, egybevetést és gondolkozást igényel, mint a legfogósabb magánjogi, vagy büntetőjogi kérdés. • Nem szabad azt sem elfelejteni, hogy a közigazgatási osztály hatásköre a legtarkább ügykör. A legelső rangú jogász sem mondhatja el magáról, hogy mindegyik területen szakember. Iparkodom és iparkodtak mindig ebben a tarka sokféleségben lehetőleg az előadói szakszerűséget az ügyek kiosztásánál biztositani. De nyolc\ biróval lehetetlen ezt teljes következetességgel ugy keresztül vinni, hogy az ügyek rendkívüli különbözősége ne csak az ügydarabok feldolgozásánál, de a tanácsokban is az esetek tárgyalásánál és eldöntésénél is hátráltató hatással ne legyen. Egy tanácsülés tárgysorozata a legkülönbözőbb közigazgatási jogterületről való. A községi, a törvényhatósági jogélet vitái és választási küzdelmei mellett ott áll a napirenden a vizjognak több, a legerősebb magánjogi és műszaki tudást igénylő bonyolult kérdése.