Jogállam, 1909 (8. évfolyam, 1-10. szám)

1909 / 2. szám - A vagyon a német és a svájczi polgári törvénykönyvekben.Egy uj vagyonelmélet vázlata.Írta:dr. Meszlény Artur (Abhandlungen zum schweizerischen Recht, herausgeben von Dr. Max Gmür. 29.Heft) Bern, 1908 Staempfli &Cie.VIII. és 90.oldal [könyvismertetés]

IRODALOM. -vagyon jogi fogalmának alkalmazásánál ; a vagyonnak az egész gazdaság' szervezet szerinti átiailános, valamint az egyes alkatrészeknek magához a vagyonhoz viszonyított részleges czéljának megkülönböztetésével a czélok egész hierarchiáját állapítja meg : «jeder Teilzweck des Wirtschaftsbetriebes ist gleichzeitig ein Mittel zu einem allgemeineren Zvveck, bis sie endlich alle im Endzweck der Wirt'-chaft mündens (39. o. . Az által, hogv a javak az általános vagyonczél mellett ennek alárendelt részleges czélok kielégítéséül is szolgálnak, állhatnak elő az általános vagyonon belül részvagyónok, a melyek bizonyos pontokban jogilag is különös szabályozásban részesülnek, ha t. i. e részleges vagyonczél biztosítása ezt megkívánja és a fogyasztási szabadság elve fölöslegessé nem teszi (42. o.). Ezen az alapon beszélhetünk (málló és önállótlan vagyonokról, a mint ez a schweizi ZBG.-ban létesített «Ehegut» (=;o—52), «Familienvermögen» és «Gemeinscnaftsgut»-ra (:;2.) vonatkozó törvényhozási szabályozáson, a méhmagzatra vonatkozó törvényes rendelkezéseken (német BGB. és sch. ZBG., 52—54.), a felszámolás alatt álló vagyontömegre ($5 — 61. o.) és a »Gemeinschaft zur gesamten Hand»-ra fennálló jogszabályokon (ói—67. o.) példaszerű bemutatásban is részesül. A vagyonczél most ismertetett elemzése mellett s^er^ő még egy másik distinkcziót is érvényesíteni igyekszik : a gazdasági s\erve\ei és a vagyonjog szabályai közötti külömbséget (27., 81. s k. o.), a melyeket az egész vagyonfogalom alkalmazásánál keresztülvisz és e mellett néhány elmosódó és az uralkodó dogmatikában inconvenientiákra vezető fogalom tisztázására használ föl. Az alapul szolgáh') elmélet következetes alkalmazásaképen szerző az j_\etemes vagyonutódlást (universalis successio) is mint a rjgronc^clncik jogi parancs következtében beállott nwgpállo^ásál szemléli (67. s k. o.). A singularis successio — ezzel szemben — a vagyon állagában beállóit i\íllo\ás (74. o.). Itt a czél ugyanaz marad, csak az állag cserélődik föl. A német BGB. által szem előtt tartott vagyonátruházási ebetek (511., 410., 1085., 2571. §§.' a singularis successio kategóriája alá tartoznak, mert csak a vagyonállag és nem a vagyonczél változik. Mivel azonban a vagyonátruházás — bár singularis successio — mégis különös jogi következményekkel jár, fontos voina a vagyon fogalmának törvényes körülírása. A német BGB. ezzel adós marad. A tudomány sem volt képes általános elvi támaszpontot találni s igy nem marad más hátra, mint e^etről-esetre külön állást foglalni (-4—76. o.). Ép ily atomisztikus a schweizi ZBG. fogalmi szerkezete (76—77. o. . De már magában foglalja azokat a csirákat, a melyek a törvényileg körülirt és védett vagyon^zélok elismerését jelzik (74. s k. o.). Egységes fogalom meghatározás természetesen itt is hiányzik. Mindezekben csupán kiragadni és egész vázlatosan ismertetni igyekeztünk azokat a főbb pontokat, a melyekben szerző fejtegetései culminálnak. A mü kivonatát e kiszaggatott részletek korántsem adják, ae ennek