Jogállam, 1909 (8. évfolyam, 1-10. szám)

1909 / 2. szám - A vagyon a német és a svájczi polgári törvénykönyvekben.Egy uj vagyonelmélet vázlata.Írta:dr. Meszlény Artur (Abhandlungen zum schweizerischen Recht, herausgeben von Dr. Max Gmür. 29.Heft) Bern, 1908 Staempfli &Cie.VIII. és 90.oldal [könyvismertetés]

I í 2 IRODALOM. csak mint a társadalmi együttműködés szabályozását fogja föl, a melyben természetesen a gazdasági momentumok döntő szerepet játszanak (>. s k. o.). Ebből az alapból kiindulva kezeli a vagyon szerepét s ehhez képe>t c~clját a társadalmi gazdasági) szervezetben. Ez irányú kutatásai eredmenyeképen állást foglal az uralkodó elmélet hagyományos felfogásával szemben, a mely a vagyont, mint a személy (persona) attribútumát tekinti, a mely a «vagyon fogai mat a személy fogalmához lánczolja» (15. o.). Ebben sz eljárásban <.tudományunk legsúlyosabb ballépéseinek egyikét» szemléli. Ezzel szemben — érdekes gazdaságtörténeti szemelvények kapcsán (v. ö. 17. s k. o.) — azt vitatja, hogy «a javak felosztása és csoportosítása terén külömböző területeken a legkülömbözöbb szempontok voltak m.érvadók».' A közösség egyes tagjai («személyek*) szerinti csoportosítás e számos szempont közül csupán egynek felel meg, a mely csak igen későn, a kultúra előrehaladott fokán merült fel, «a mely uralomra a romanistikus eszmék behatása alatt jutotti». A személy (azaz «az ő szabad mérlegelés szerint meghatározott konkrét életczéljai») csak attól a pillanattól lesz társadalmilag elismert vagvonczéllá, a mióta a tulajdonjog lehetővé teszi, hogy e czélra önállóan vagyont tartson össze (22. o.). Ehhez képest ez a rendszer abban a mértékben szorul vissza, «a melyben az uj fejlődés a római jog föltétlen uralmának véget vet», a melvben az uj társadalmi alakulatok a személy szerinti felosztás kizárólagosságát áttörik. És ez a jelen kor irányzata, szemben a római jog individualisztikus jellegével. A modern társadalmi és gazdasági alakulatoknak — ezzel ellentétben — az inkább szocziáhs és illetőleg associativ jeliegü germán jog szelleme felel meg (1—4., 15. s k. o.). Ehhez képest csak vaspernél/ fogalmától különválasztott vagyonjogatom szolgálhat egy következetes, az uj társadalmi alakulatoknak megfelelő, a modern vitakérdések hosszú sorának kielégítő megoldására alkalmas fogalomrendszer kiépítésének sarkpontjául». (16—17. o.) Ezen az alapon definiálja azután a «vagyon általános fogalmát», «a mely nem egy adott pozitív jogrendszerre támaszkodik, hanem a mely az elmúlt idők társadalmaira ép ugy talál, mint a társadalmi berendezések egy elképzelhető további fejlődésére»: e szerint: «a vagyon javak öss^esége egységes, a társadalmi rend által engedélyezett c\éllal* ii]. o.). Mint látjuk, szerző alapgondolata: a vagyon c<objektivitása*, azaz a személy fogalmától való szétválasztása, a vagyonczél függetlenítése utján. E tekintetben — természetesen — kitűnő tudományos hátvédre találhatott a c^clvagyon tanának ama legújabb továbbfejlesztéseben, a mely Sclvarz Gus^láp érdeme. A jogi személy magyarázata. Budapest, 190-.: különí. e folyóirat V. (181., 177. s 99.1 és VI. (37.) évf.-ból és Rechtssubjekt und Rechtszweck. Eine Revision der Lehre von den Personen. Archív für Bürgerlicher-Recht XXXII. k. 12—139. o.; irodalmi előzményekre nézve 1. u. o., e folyóirat VI. 37. és Arch. B.-Recht XXXII. 125. s k. o.] A vagyon gazdasági czéljának gondolatát érvényesíti szerző a