Jogállam, 1909 (8. évfolyam, 1-10. szám)

1909 / 2. szám - A vagyon a német és a svájczi polgári törvénykönyvekben.Egy uj vagyonelmélet vázlata.Írta:dr. Meszlény Artur (Abhandlungen zum schweizerischen Recht, herausgeben von Dr. Max Gmür. 29.Heft) Bern, 1908 Staempfli &Cie.VIII. és 90.oldal [könyvismertetés]

IRODALOM. dalomtudomány eredményeinek ismerete és lehetőén mélyrehatoló kiaknázása nélkülözhetetlen. Mint már más helyen érintettem, «a törvény czélját, a mely a közösség javával és a gazdasági viszonyok követelményeivel mindig kongruál, ez utóbbiak ismerete nélkül — tehát egyszerű betüértelmezéssel vagy logikai következtetések utján — sohasem állapithatjuk meg» Grünhut's Zeitschr., XXXV. 218.). Ugyanez áll, önként értetődőleg, magának a jogintézménynek czéljára. Ezért olyan fontos az az «intimé Fühlung zwischen den Wissenschaften beider Gebiete» (t. i. a jog és szocziologia). az «Einfügung des Privatrechts in das Ganzé der Sociologie, eine Anknüpfung seiner Fádén an die Grundsátze der Mutterwissenschafu a melyet Meséién/ helyesen hangoztat (VII. és VIII. old. :, és a melyet — s itt nyilvánul müvének föérdeme, mondhatni még mindig úttörő jellege — a kiszemelt probléma földolgozásánál következetesen érvényesít is. Ez az a momentum, a melynek kiemelésével és elismerésével a szóbanforgó értekezés jelentődének és érdemének lényegét ezúttal megjelölhetjük. Magának a specziális részletkérdésnek par excellence jogászi feldolgozását ez alkalommal még csak főbb vonásokban látjuk jelezve ; szerzőnk egyelőre még csak eszméket vet fel, a melyek az alapul vett metódus következményeiként jelentkeznek, csak meg-megérinti azokat a nevezetes pontokat, a melyek a majdan tárgyalandó és a jogász szempontjából első sorban fontos problémák széles körű perspektíváit nyitják meg előttünk. Mindezek tüzetes földolgozása természetesen sokkal nagyobb bizonyítási apparátust és terjedelmesebb fejtegetéseket követelt volna meg, mint a minőt a szerző rendelkezésére bocsátott tér lehetővé tett. Nyilván ez az oka annak, hogy szerző tudományos kutatásainak eredményeit ezúttal csak mintegy programmpontokat tette közé. Ezért tartottuk szükségesnek ez ismertetés talán szokatlanul nagy általánosságban tartott eddigi részében általában azokra a mozzanatokra rámutatni, a melyeknél fogva Meséién/ müvét már igy, ebben az alakjában, terjedelmében és eddigi állásfoglalásával is, mint tudományos eredményt kell üdvözölnünk. A mi most már a munka meritumát illeti, szerző a vagyon jogi fogalmának megállapítását tűzte ki feladatául. A már ismertetett módszer irányzatához hiven a c^élmomentumoi helyezi előtérbe és ehhez képest vizsgálja a vagyon szerepét a társadalmi életben. A társadalmi jelenségek és a jog viszonyának felfogását illetőleg kifejezetten Stammler ismert «monisztikus» elméletét követi (igy kiül. 4. s k. o.), e szélső álláspont minden következményét elfogadván. A jog és gazdaság, mint a társadalmi élet alakja és anyaga szerepelnek ; abban a viszonyban állanak egymással, mint a szabályozás a szabályozottal. Az a körülmény, hogy Stammler elméletében a gazdasági életnek, mint a társadalmi jelenségek egyetlen anyagának felvétele egyoldalú szemléletet eredményez, szerző szempontjából irrelevánsnak s így ártalmatlannak bizonyul, mert végeredményben a jogot ő is