Jogállam, 1909 (8. évfolyam, 1-10. szám)

1909 / 2. szám - Kereskedelmi joggyakorlatunk 1908-ban

I _|0 BÍRÓI GYAKORLAT. védelmezi, de habár a rosszhiszeműséget a zálogjogot megtámadó félnek kell bizonyítania, a bpesti tábla (1908. márcz. 21. G. 18. sz. H. D. II. k. 102.) különösen abban az esetben, ha a zálogbavevő hivatásszerűen foglalkozott a kézi zálogüzlettel, abban is rosszhiszeműséget lát, ha a kellő tudakozódást és óvatosságot elmulasztotta. így pl. az adott esetben a csőd szélén álló k siparostól két egészen uj varrógépet vett zálogba. Az eladói késedelem a Kt. 554. §. értelmében a halasztó ügyleteknél csak a vevő nyilatkozatával áll be, ennek daczára azonban nem méltányos, ha a vevő a nyilatkozat elmulasztásával, illetőleg függőben tartásával bizonytalanságban hagyja az eladót az iránt, vajon fog-e meg a későbbi teljesítésre reflektálni vagy sem, és igy az áralakulás előnyeit végeredményben annak az eladónak rovására használja ki, a ki a halasztó határidős határnapon nem szállított. Ez indokokból mondja ki a Curia, hogy még a halasztó határidős üzleteknél is elállottnak tekintendő az a vevő. a ki 2V2 hónapig határidőn belül ily irányú nyilatkozatot nem tesz (C. 1908 febr. 13. 262 907. H. D. II. k. 72.). A lehetetlenülés kérdésében a Curia 1908 márcz. 19-én kelt 4^4 907. sz. határozata (Kj. 132. arra az álláspontra helyezkedik, hogy az előre nem látott körülmények folytán tetemesen megdrágult teljesítés az eladóra nézve gazdaságilag lehetetlenné vált: nevezetesen kimondta a Curia, hogy az eladó, mivel az eladott kénéther a szerződés megkötése utáni időben hozott törvény alapján tetemes adóval rovatott meg, a szállítás alól mentesül. Az eladott árut ért veszélyviselésről a Curia helyesen konstatálja, hogy az egyedileg meghatározott tárgyban esett kár az eladót csak akkor terheli, ha a megőrzés körül gondatlanul járt el (C. 10087/908 ápr. 29. Kj. 159. . Már kevésbbé következetes a Curia 1908 jun. 24-én 1544/907. sz. Ítélete (Kj. 218.), a mely az eladott gép üzemképes állapotba helyezése előtt bekövetkezett tűzkárt vevő veszélyére hárítja, habár az eladó arra kötelezte magát, hogy a gépet a vevő telepén felállítani és üzemképes állapotban átadni tartozik. E szerződés helyes értelmezése szerint a teljesítés csakis ez idő beálltával tekinthető befejezettnek és mindaz, a mi ez előtt történt, csak a teljesítés előkészítése körüli tevékenység jellegével bír, de a veszély szabályán mit sem változtat. Még ha a vevő e gépalkatrészeket a vasúttól az üzlettelepre szállította és ez alkalommal alkalmazottjai tényleg a vasúttól a gépet átvették, ez sem tekinthető ama jogi átvételnek, a melynek bekövetkezte előtt a Kt. 544. >|-a értelmében a véletlen baleset eladó veszélyére megy.* A rendelke^ésrebocsátás formaságai alól bíróságaink ujabban mindinkább mentesíteni igyekeznek a jóhiszemű vevőt. így pl. a Curia 1908 június 24-én (1546907 Kj. 23h.) kijelentette, hogy a vevő ama kijelentésében, * L. Nagy F. i. m. i>o. §. 12. jegyzet.