Jogállam, 1909 (8. évfolyam, 1-10. szám)

1909 / 2. szám - Tanulmányok a büntetőjogi gyakorlat köréből; VIII. [Fejezet] A bünhalmazat. 40. r.

BÍRÓI GYAKORLAT. súlyosabb beszámítás alá nem esik» kétségtelenné teszik, hogy az e §-ban meghatározott vétség u. n. subsidiarius delictum. A testi sértést okozott bántalmazás tehát vagy a btkv. 473. §-a szerint, vagy testi sértésnek minősül, a szerint, a mint vagy amaz vagy emez a súlyosabb. A helyes álláspontot foglalta el C. 1887 május 20.1 Ugyan igy a bántalmazással okozott könnyű testi sértés esetében C. 1883. április i}.,2 de helytelen indokolással, mert nem a hivatali vétség subsidiarius jellegére, hanem az elkövetés egyidejűségére alapítja az anyagi bűnhalmazat kizárását. Helyes indokolással C. 1884 május 14.3 a btkv. 193. és 473. §-ainak találkozása esetében. II. Folytatott bűncselekmény — delictum continuatum. — Mint a folytonos bűncselekmény (delictum continuum, melynek legjobb példája a hosszabb időn át tartott szabadságelvonás) ellentéte fogalmilag oly önálló cselekményeknek többségét tételezi fel, a melyeknek mindegyike az illető bűncselekménynek tényálladékát teljesen megállapítja. A cselekményeknek és az azok által megállapított bűncselekményeknek többségét azonban a köztük észlelhető bizonyos tárgyi és alanyi szorosabb összefüggésnél fogva a jog a tényleg kétségtelenül fennforgó anyagi bűnhalmazat mellőzésével magasabb jogi egységgé alakítja. Ez tehát nem természetes egység, mint pl. az egyazon időben s egyazon helyen egymást közvetlenül követő többszörös hozzányulással elkövetett lopás, hanem mesterséges — jogi — egység, fictiv. A folytatott bűncselekmény elméletét a practikusok fejtették ki, mint reactiót az anyagi bűnhalmazattal szemben a régibb törvényekben tanúsított túlzott szigor ellen. A folytatott bűncselekmény tehát eredetiben nem egyéb, mint a törvénynek kijátszása, a fogalom felállításának motívuma és mentsége, a törvénynek felismert igazságtalan szigora. A modern törvényhozásban azért, mely az anyagi bűnhalmazattal szemben régebben tanúsított túlzott szigorral teljesen szakított, sőt inkább talán az ellenkező túlzásba csapott át, a folytatott bűncselekmény fogalmának további fenntartása jogosultságát teljesen elvesztette. «Cessanto ratione principii, cessat ipse princípium*. Ezért, és ha tekintetbe veszszük: aj hogy tételes törvényünk a folytatott bűncselekmény általános fogalmát nem ismeri; b) hogy a fogalom gyakorlati alkalmazásában felmerülő vitákra tekintettel, az Geyer találó, megjegyzése szerint «kereszt, melyet a criminálisták szükség nélkül magukra vettek* és c) hogy tételes törvényünk büntetési keretei a folytatott bűncselekmény fogalma alá vonható eseteknek megfelelő büntetését biztosítják akkor is, ha a fogalom elejtésével az esetek a lénytani igazságnak megfelelően anyagi halmazatnak minősíttetnek: a folytatott bűncselekmény fogalmának joggyakorlatunktól kiküszöbölését az ítélkezés egyöntetűsége érdekében nyereségnek kellene tekinteni. 1 Cur. Dontv. 5. k. 75. 1. — 2 BJT. 6. k. 520. 1. — 3 U. o. 8. k. 190. I.