Jogállam, 1909 (8. évfolyam, 1-10. szám)

1909 / 2. szám - Tanulmányok a büntetőjogi gyakorlat köréből; VIII. [Fejezet] A bünhalmazat. 40. r.

BIRÓ! GYAKORLAT. I27 Kivételt képeznek természetesen az u. n. «törvényes egység» eseteir vagyis azok az esetek, a melyekben a törvénynek szövegezése ismételt természetes cselekmények többségeit egységgé foglalja össze. Kiváló példa : a pénzhamisítás. A törvény nem egyes pénzdaraboknak, hanem általában pénznek hamisításáról szól. A hosszabb időn át folytatott pénzhamisítás tehát nem halmazat, hanem delictumegység, de nem a folytatott bűntett elmélete alapján, hanem a törvény tételes rendelkezésénél fogva ; innen a Buritól meghonosított «törvényes egység» elnevezés. Liszt helytelennek vagy legalább megtévesztőnek tartja a törvényes egységkifejezést. O a folytatott pénzhamisításban természetes cselekményegységet lát, melyet nem a törvény rendelkezése, hanem daczára a cselekvőségek e többségének, az eredmény egysége állapit meg. A gyakorlati eredmény mindkét felfogás mellett ugyanaz. A folytatott bűncselekmény ismérvei Liszt szerint: a) a bűnösségnek,. b) a testi mozgásnak, c) az eredménynek egyneműsége. «Eine Mehrheit von Handlungen, juristisch zusammengehalten durch die Gleichartigkeit der Schuld, der Körperbewegung und des Erfolges.» Ez alapon pl. megállapítható a folytatott bűncselekmény az inasnál, a ki szolgálatadójának szivartárczájából naponkint egy szivart lop ; de nem lehet folytatásról szó, ha az inas az azelőtt nyitott, később kulcsra zárt szivarládát feltöri. A lipcsei Reichsgericht ítélkezése szerint a folytatolt bűncselekmény fogalma alá esnek: «Verschiedene Acte, von welchen jeder einzelne den Thatbestand eines vollendeten, gleichartigen Strafaktes erfüllt, welche durch die gemeinsame Absicht zu einem einheitlichen Delicte zusammen gehaltert werden.» Egy másik érdekes Ítélete szerint : «Das Wesen des fortgesetzten Delictes beruht auf der Identitát des Rechtsgutes, gegen welches sich alle successiven Acte mit gleicher rechtlicher Beschaffenheit richten, auf der Möglichkeit einer quantitativ grösseren oder geringeren Verletzung dieses Rechtsgutes, sowie darauf, dass der Vorsatz, gegen das námliche, von Anfang an, oder wenigstens ím Verlaufe der Ausführung in den Vorsatz aufgenommene Gesammtobject geht.» A folytatott bűncselekménynek ismérveit és feltételeit következőleg állapithatjuk meg: a) oly önálló cselekményeknek többsége, a melyeknek mindegyike az illető bűncselekménynek tényálladékát önmagában is teljesen megállapítja ; b) a szándéknak ; c) a jogtárgynak, illetőleg az annak oltalmát czélzó büntető törvénynek ; d) a sértettnek egysége vagy azonossága. Az első ismérvnél fogva a természetes cselekményegység, a mely — mint tanulmányunk során kifejtettük — az anyagi bűnhalmazatot nem zárja kir a folytatott bűncselekmény fogalmát egyenesen kizárja. így pl. közvetlen egymásutánban ismételt többszöri hozzányulással elkövetett lopás (a tolvaj a szobában levő különféle tárgyakat összecsomagolja)-