Jogállam, 1909 (8. évfolyam, 1-10. szám)

1909 / 2. szám - A tagosításról

n8 DF BÖRCSÖK ANDOK A TAGOSÍTÁSRÓL. Irta: Dr. BÖRCSÖK ANDOR. A tagosítás, mint a jobb és czélszerübb gazdálkodást előmozdító jogintézmény, hazai jogunkban nem önállóan ugyan, hanem az úrbéri rendezéssel s az arányosítással kapcsolatosan már az 1836 : VI., X., XII. és az 1840 : XXX. és XXXI. törvényczikkekben nyert szabályozást. Az e törvényekben foglalt jogelvek, valamint az 1871 : LIII. t.-cz. hézagos rendelkezései figyelembevételével kialakult joggyakorlat azonban mint önálló jogintézményt is kifejlesztette, habár a részletkérdésekben ez a joggyakorlat sokszor ingadozó és törvényszékenként változó volt. A mig a tagosítást az ország erdélyi részeiben és a volt kapcsolt részekben az 1871 : LV., az 1880: XLV., az 1892: XXIV. és az 1908 : VII. t.-cz.-ek kimerítően és részletesen szabályozzák, addig az ország nagyobb s gazdaságilag fontosabb és fejlettebb részében a czélszerübb gazdálkodás szempontjából annyira jelentős ez a jogintézmény, csak a fentebb vázolt, ingadozó gyakorlaton nyugszik. Ezen a visszás helyzeten óhajt segíteni az 1908: XXXIX. t.-cz. 4. §-a, midőn felhatalmazza az igazságügyminisztert, hogy a birtokrendezési, különösen az úrbéri elkülönítési, arányositási és tagositási ügyekben követendő eljárást lehetőleg összhangban az ország erdélyi részeiben és a volt kapcsolt részek területén hatályban levő jogszabályokkal rendeleti uton szabályozza. Az igazságügyminiszter ezzel a felhatalmazással élve, e tárgyban most hat egymást kiegészítő rendeletet bocsátott ki,* a melyekben a tagosítás részletes, a változott viszonyokhoz simuló szabályozást nyer. * L. az Igazságügyi Közlöny 1009. évi 1. számának mellékletét.