Jogállam, 1909 (8. évfolyam, 1-10. szám)

1909 / 2. szám - Vázlatok a magyar közigazgatás történetéből. 2. r

VÁZLATOK A MAGYAR KÖZIGAZGATÁS TÖRTÉNETÉBŐL. 95 E tanács a/, ország törvényei értelmében jár el, és a Cl. t.-cz. értelmében semmiféle udvari hatóságtól, hanem kizárólag a királytól függ. E törvényes rendelkezésekkel a magvar közigazgatási szervezet fordulóhoz ért. 3. Az udvari kancsellária 1723—1848. Az 1723-iki közigazgatási reform után ugy alakul az ország közigazgatásának képe, hogy — a pénzügyeket és a hadügyeket kivéve - - a magyar helytartótanács a legfelsőbb független közigazgatási fórum, a mely tanácsülésben intézi az országügyeit, feje a nádor. Erdélyben a fejedelmi végrehajtóhatalmat a királyi főkormányszék vagy főigazgatótanács viszi. Horvátországot illetőleg, az 1767—1779. aug. 16-ig Varasdon fennállott királyi tanács rövid működésének kivételével a magyar királyi helytartótanács és a magyar pénzügyi kamara volt az illetékes főhatóság, de a végrehajtó hatalom a bán kezében összpontosult, a ki azonban mint ilyen, a magyar királyi helytartótanácsnak hivatalból tanácsosa volt. Az országgyűlésnek nem felelős királyi kormányzati rendszer kinövéseit, — nem szükséges hosszasabban indokolnom, —a megyei önkormányzat mérsékelte akkoron. Mindamellett a helytartótanács az ország kormányzását a magyar törvények értelmében vitte, máskép nem is vihette, mert hiszen az ország irányadó körei állásukra való tekintet nélkül szorosan ragaszkodtak e jogelvhez. Midőn 1712 július 8. a pozsonyi országgyűlés alatt felmerült a nőág örökösödésének kérdése, hg. Esterházv Pál nádor III. Károly királyhoz intézett feliratában szabatosan állapítja meg a kiadandó és változás alá nem vetett diploma tartalmát, mondván, hogy a király Magyarország, valamint a hozzákapcsolt részek valamennyi törvényeit, jogait, szabadságait, kiváltságait, statútumait és szokásait megtartandja és országot nem más örökös tartományok mintájára, hanem magának a; országnak eddig hozott, vagy jövendőre országgyülésileg alkotandó törvé-