Jogállam, 1908 (7. évfolyam, 1-10. szám)
1908 / 1. szám - A polgári törvénykönyv előkészítése
70 TÖRVÉNY ELŐKÉSZÍTÉS. meg, hogy a szülőket az érvénytelen házasságból született gyermekkel szemben minő feltételek mellett illessék meg a szülői jogok ? A házasság alapján törvényesnek vélelmezett gyermek törvényességének megtámadását viszont a bizottság a Tervezethez képest korlátozta, feltételeiben szigoritotta. így nevezetesen, mint az erkölcsbe ütközőt, elvetette azt a lehetőséget, hogy a gyermek saját jogán maga támadhassa meg törvényességét (192. §.). Megtagadta a megtámadás jogát a távollevő férj törvényes képviselőjétől is (191. §.). Kizárta továbbá a megtámadási határidő elmulasztása elleni igazolást (194. §. I.). Helyt kiván adni a bizottság az apa részéről a gyermek constitutiv hatályú elismerésének a gyermek születése előtt is (ellenk. 195. §. I.), feltéve, hogy az elismerés közokiratban vagy végrendeletben oly időben történt, midőn a nő terhessége biztosan constatálható volt és a férj a gyermek születése előtt meghalt. Ha a férj a megtámadás lehetősége mellett, de annak gyakorlása nélkül meghalt: a Tervezet 198. §. III. szerint bárki — relatív hatálylyal - - érvényesítheti a gyermek törvénytelenségétől függő jogait; a bizottság, ismét erkölcsi okokból, megtagadta ezt a jogot magától a gyermektől és az anyától, de meghagyta azt az idegen érdekeltek részére. Ez az utóbbi határozat a kivitelben bizonyos correctivumokra szorul; máskülönben, miként arra már albizottságban rámutattak, e határozat szerint a gyermeket testvérei kizárhatnák az örökségből, de a gyermek, mint in thesi még mindig törvényes, nem követelhetne tartást természetes atyjától és igy két szék között a pad alá jutna. A törvényesités intézményére vonatkozólag, az érvénytelen házasságból származó gyermekek törvényességére nézve elfogadott, imént emiitett radikális újítással összhangban kimondta a bizottság, hogy a szülőknek érvénytelen utólagos, házassága is (feltéve, hogy polgári tisztviselő előtt kötötték) a szülők jó- vagy rosszhiszeműségére való tekintet nélkül törvényesítse a gyermeket, s hogy a kir. kegyelemmel való törvényesités se legyen alávetve semminemű megszorításnak abban a tekintetben, hogy oly szülők gyermekei, kik között felmentést nem tűrő házassági akadály forog fenn, ne legyenek törvényesithetők (T. 204. §.). Egyébként a törvényesités alapelveit a bizottság csupán egy lényeges pontban módosította. Nevezetesen, a Tervezet szerint a tör.vényesitést kimondó kir. elhatározás nem orvosolja a törvényesités érvénytelenségét, ha annak valamely törvényes kelléke (pl. a szükséges kérelem vagy beleegyezés) hiányzik (T. 214. §.). Ilyen esetben a Tervezet szerint a törvényesités beálltát bárki incidenter bármely jogának érvényesítése végett relatív hatálylyal megtámadhatja, helyesebben a per során bebizonyíthatja, hogy a törvényesités a kir. elhatározás ellenére, valamely anyagi jogi kellék hiánya okából érvénytelen. Ebből kétségtelenül visszásságok származhatnak; azért a bizottság a kir. elhatározásnak bizonyos fokig alaki jogerőt kívánt adni s kimondotta, hogy törvényes kellék hiánya okából a kir. kegyelemmel megadott törvényesitést (a törvényes