Jogállam, 1908 (7. évfolyam, 1-10. szám)

1908 / 1. szám - A polgári törvénykönyv előkészítése

TÖRVÉN YELŐKÉSZITÉS. A személyiség védelmének a Tervezetbe foglalt tág érvényesülését a bizottság nemcsak fenntartani, de tovább fejleszteni is kívánja : :avaslatok történtek a kereskedői hitelnek, a munkához való jognak ^a boykott ellen), az irói és művészi álnévnek védelmezése iránt. A házastársak személyes viszonyai körében említésre méltó, hogy a bizottság a házastársak ügyleteire vonatkozó közokirati kényszert — számolva kivált az ingó vagyonnak a mai életben fokozottabb jelentőségével. — mind a mai jognál, mind a Főelőadmány megoldásánál szélesebb keretre kívánja kiterjeszteni, ha nem is épen olyan tág térre, mint a Tervezet teszi. Házassági vagyonjogunknak consoiidált és a Tervezetbe kikristályozott alakban fölvett intézményeit a bizottság csak kis mértékben érintette. Nevezetes e körben a férj ho^ománybi^tositási kötele^etiségénék kiterjesztése. A bizottság, a Tervezettel ellentétben, de a Főelőadmánynyal egyezően, megadta a nőnek a jogot, hogy a biztosítás előzetes szerződési kikötése nélkül is, pénzhozományának biztosítását kívánhassa a férjtől, ha a hozományi tőke visszafizetése iránti (a házasság megszűntével lejáró) követelése a férj vagyoni helyzete vagy egyéb viszonyai miatt veszélyeztetve van. A kereskedői körökből ez ellen felmerült aggályokkal szemben — melyeket a nő részéről való hozományadás közokirati formakényszere is enyhít — a nőnek visszaélések, hozományszédelgés ellen való védelmét tekintették a tulnyomóbb érdeknek. A kö\s\ei\emény intézményének rendi különbség nélküli általánosítását a bizottság is megerősítette. Újból kitűnt azonban, hogy a közszerzeménynek Tervezetbeli alakját, a mely a reálszerzemény elvén épül fel, idegenkedéssel fogadják s inkább hajlanak az értéktöbbleti elv felé, melynek nagy vonásokban való kifejtését a Főelőadmány kísérletté meg. Helyt áll-e ez a kívánalom, majd csak a kidolgozásnál fog kitűnni. Bizonyos, hogy Grosschmid reálszerzeményi javaslata feltétlen szabatosságú és mély igazságú ; a javaslatnak panaszolt impraktikábilis volta pedig nincs meggyőzően igazolva azzal szemben, hogy Grosschmid javaslatát a Döntvénytár összes esetein végig próbálva, mindenütt könnyen jutott egyszerű eredményekre. Az ellenpróbát az értéktöbbleti elvvel eddig még senki sem vitte keresztül ez az elv még nem nyert oly kidolgozást, a melylyel gyakorlati alkalmazhatóságát demonstrálni lehetne. Mig ez meg nem történik : sub judice lis est. A rokonsági kapcsolat intézményeit a bizottság igen alaposan és élénk humánus érzékkel tárgyalta. így mindjárt az érvénytelen házasságból származó gj'ermekekre nézve nagy szótöbbséggel elvetette a putativiiás követelményét s kimondotta, hogy a házasságból származó gyermek mindig törvényes legyen, még ha a (polgári tisztviselő előtt kötött) házasság utóbb érvénytelennek bizonyul is, tekintet nélkül a szülők jó- vagy rosszhiszeműségére. Más kérdés és az egyes intézmények részletei körében oldandó