Jogállam, 1908 (7. évfolyam, 1-10. szám)

1908 / 1. szám - A polgári törvénykönyv előkészítése

TÖRVÉN YE LŐ KÉSZÍT ÉS. 67 absolut mértékkel mérve, ebben a körben hibának tekinthetni, az jórészt nemcsak szükségszerű következménye volt sajátos viszonyainknak, hanem ezeket számbavéve, magának a munkának is végeredményben javára vált. így bizonyos, hogy az 1900. évi tervezet a koraszülöttség gyengéiben szenved ; de ha a szerkezetileg befejezetlen tervezet közzététele akkoriban késik : a munka könnyen végleg elaludhatott volna. Bizonyos az is, hogy mindeddig nem történt kellő gondoskodás az első tervezet szükséges átdolgozása iránt; de tagadhatatlan, hogy a «Főelőadmány» czimen ismeretes 9 kötetnyi — mintegy közbenszóló — munkálat tetemesen megkönnyíti az átdolgozás feladatát. Ez a Főelőadmány valóságos előiskolája a Tervezet megértésének és kritikájának és mint ilyen, civilistikai iskolázottságunk alacsony színvonala mellett, oly hézagot pótló mü, mely nem részesül érdeme szerint való méltatásban. A Főelőadmány, belső berendezésében, tudvalevőleg két főrészre oszlik : az egyik, a tulajdonképeni főelőadmány, mely egy élő főelőadónak (Generalreferent, minő az optk.-re nézve Zeiller, a német ptk. második «olvasásánál» Planck volt sajnálatosan érzett hiányát van hivatva pótolni, az egyes alapvető elvi (vagy egyébként nagyfontosságú) kérdéseket, számszerint 278-at, dolgozza fel rövid, de a kérdést többnyire minden oldalról megvilágító, előterjesztések alakjában, a kérdés megoldásának javaslatba hozása mellett : másik része a bírálati anyag összeállítása, a mely egyrészt a szakirodalomban megjelent kritikai észrevételeket foglalja össze, másrészt a minisztérium bureaujában a Tervezetnek jóformán minden egyes §-ára tett megjegyzéseket tartalmazza. A Főelőadmány nem kimerítő, nem is egyenletesen értékes munkálat; mégis ez biztosította a közönyösség szélcsendjében épugy mint a politika viharai között a polgári törvénykönyv munkálatainak folytonosságát s már csak ezért is nagyobb megbecsülést érdemel, mint a minőben kicsinylő kritikák részesítették. Az igazságügyi kormány helyesen kapcsolta be a munkálatok további fonalát ebbe a közbülső lánczszembe, midőn elhatározta, hogy a Tervezet átdolgozásának megkezdése előtt a Főelőadmányban feldolgozott elvi kérdéseket (ha nem is valamennyit, de az egy-egy intézményre vonatkozókat csoportokba foglalva össze és a kisebb jelentőségüeket elhagyva), az újjáalakított előkészítő bizottság tanácskozásai elé terjeszti. A bizottság még 1906—7 telén, a telekkönyvi (anyagi és alaki) jog praeferens szabályozásának ötletéből, a jelzálogintézetek és egyéb gazdasági szakkörök bevonásával, az ingatlan dologi jogra vonatkozó elvi kérdések complexumát kiszakítva, előzetesen tárgyalta le. 1907 májusban azonban a bizottság a Tervezet rendszerében haladva, elölről kezdte meg a csoportokba foglalt elvi kérdések tárgyalását. Ezek a tárgyalások 1907 szeptember havától kezdve hetenkint két ülésben rendszeresen folytatódtak s jelenleg abban a stádiumban vannak, hogy a bizottság 32 értekezlet alatt végig ment a személy-és családjog elvi kérdésein. Ez értekezletek eredményeiről kíván beszámolni a következő ismertetés. 5*