Jogállam, 1908 (7. évfolyam, 1-10. szám)

1908 / 1. szám - Tóth Gerő

JOGÁSZOK ÉS ÁLLAMFÉRFIAK. azok a kényszerítő eszközök, a melyekkel Tóth Gerö vallomásra bírta a vádlottat. Még szövevényesebb és nagyobb munka volt az, a melyet Tóth Gerö az anarchisták ügyének vizsgálatában kifejtett. Akkortájt nagy port vert fel ez is, de oly közismertté nem vált, mint a Majláth-féle rablógyilkosság. Pedig a fárasztó munka, mely gyakran az éjszakába is benyúlt, a vizsgálóbírónak egészségébe került. Tóth Gerö a vizsgálóbírói működés eredményeként, megrendült egészségének helyreállítása végett több hónapon át visszavonulni és pihenni volt kénytelen. A pihenés meghozta a kivánt eredményt. Tóth Gerő ismét elfoglalhatta birói székét. A törvényszéknél azonban már csak .rövid ideig maradt, mert a király érdemeinek elismeréséül a bpesti kir. táblához itélő biróvá nevezte ki. Itt is csakhamar kitűnt az ügyek alapos ismeretével s az általa szerkesztett ítéletek jogászi és minden részletre kiható megokolásával. E tekintetben a felsőbíróságoknál akkor két ellentétes irány küzdött az elsőségért. Egyik a Curia második büntető tanácsának Csemegi által inaugurált rendszere volt, mely szerint az indokolásban részletesen be kell számolni mindarról, a mit a biróság ugy elvi, mint az ügy adataiból merített okokból itéietének alapjául elfogadott. A másik rendszer pedig az volt, hogy a felsőbíróság inkább csak kijelentésekre szorítkozzék, mert határozatai igy kevesebb tápot nyújtanak a kritikának, mint az elvi fejtegetéseket tartalmazó indokolás. Tóth Gerő a Csemegi-féle rendszert igyekezett érvényre juttatni még az oly büntető tanácsban is, a melynek többsége az ellenkező, kényelmesebb iránynak volt hive. E törekvése sok heves vitát idézett elő közte és birótársai között, a melyekből azonban nem mindig került ki győztesen. De ez csak természetes következménye annak, hogy a többség mindenkor hajlandóbb a kényelmesebb és kevesebb koczkázattal járó megoldást elfogadni. A kir. táblától Tóth Gerő is mint kisegítő biró került a Curiához. Birói meggyőződéséhez való makacs ragaszkodása azonban itt is megnehezítette helyzetét. Véleményét ugy saját, mint birótársai álláspontjáról piperézetlenül, sokszor kíméletlen nyíltsággal kimondotta. E viselkedése nem maradt észrevétel nélkül a Curia idősebb tagjai részéről. Ezek egyike figyelmeztette is őt arra, hogy még nem tagja a Curiának, hanem csak kisegítő biró. E figyelmeztetésre azonban önérzetesen azt válaszolta, hogy biró és biró között az Ítélkezésben nem ismer különbséget. Az esküt arra tette le, hogy minden ügyben lelkiismeretesen, legjobb birói meggyőződése szerint fog ítélni. Ebben tehát semmiféle tekintet által sem engedi magát korlátoztatni. Ha minden kisegítő biró igy fogná fel hivatását : aligha merült volna fel panasz ez intézmény ellen. A többség azonban nem ilyen, mert hiszen mindegyiknek feje fölött lebeg az a veszedelem, hogy esetleg visszaküldik a táblához. Tehát még ma is jogosult az a törekvés, hogy a kisegítő birák intézménye szüntettessék meg. Jogállam. VII. évf. i. t. $