Jogállam, 1908 (7. évfolyam, 1-10. szám)

1908 / 1. szám - Tóth Gerő

64 JOGÁSZOK ÉS ÁLLAMFÉRFIAK. kozással szembeszállt? Mit gondol, mi lett volna, ha a kir. alügyész urat ott elverik ? Az alügyész csak ezt válaszolta: — Tudtam, hogy kell hozzá személyes bátorság. De volt is ! Ez volt Tóth Gerö első találkozása Csemegi Károlylyal. Később a kölcsönös tisztelet és megbecsülés közel hozta egymáshoz e két férfiút. Csemegi nagy tudását és szellemi felsőségét senki sem értékelte nagyobbra, mint Tóth Gerő ; ennek birói egyéniségét és működését senki sem becsülte többre, mint Csemegi. Az első találkozásnak azonban az lett az eredménye, hogy a fiatal alügyészt Kalocsáról a szegedi várban működő kir. ügyészséghez helyezték át. Tóth Gerő már itt is kitűnt nagy munkaereje és egy-egy kiemelkedő vádbeszéde által. A gyilkossággal vádolt mokrini pópa és tanitó ügyében mondott vádbeszédével, a bizonyítékok mesteri csoportosításával s a következtetések ellenálhatatlan logikájával megragadta és egyben megrendítette a bírákat és a hallgatóságot. A szegedi várból 1873-ban mint kir. alügyész Budapestre került. Itt kezdetben a soroksári utczai, majd a budai Fortuna utczai törvényházban folytatta működését. Itt lett a 80-as évek elején törvényszéki biró s e minőségében egyszersmind vizsgálóbíró. E téren kifejtett működését köz'smeretüvé tette.a 80-as évek elején a Majláth-féle gyilkosság vizsgálatában elért nagy sikere. Egész kötetet lehetne és talán kellene is irni azokról a módokról és eszközökről, a melyekkel Tóth Gerő a meglepő eredményt elérte. Főerőssége és sikerének titka itt is egyéni tulajdonságai, az éles megfigyelés, a jelenségek és tények helyes megítélése s a fáradtságot nem ismerő kitartás voltak. Nem alkalmazott erőszakot, vagy hazug csalafintaságot a keze alá került terheltekkel szemben, hanem a velük való foglalkozással hozzáférkőzött lelkükhöz, megismerte gondolkozásukat s bizalmat keltvén maga iránt, ily módon érte el azt, hogy az illető önként bevallotta bűntettét. Megható példája ez eljárásnak Pitéli esete. Spanga már bevallásban volt, mikor Pitéli még mindig tagadott s konokul elzárkózott a vizsgálóbíró minden kérdése elöl. Pitélit eközben meghűlés folytán erős köhögés lepte meg. A vizsgálóbíró egy ily alkalommal kivett zsebéből egy rud feketeczukrot s azt ketté törvén, egyik részét Pitélinek adta, mig a másikat maga szopogatta, mert ő is köhögött. A konok vádlott köhögése lassanként enyhült, bizalma pedig a vizsgálóbíró iránt feléledt. Később egy bibliát adóit neki a vizsgálóbíró olvasás végett, mert azt tapasztalta, hogy vallásos hajlamú volt. Mikor Pitéli néhány nap múlva jelentette, hogy a bibliát egészen átolvasta, Tóth Gerő már lelkébe látott emberének, a ki nagy szükségét érezhette a lelki vigasztalásnak, mivelhogy ily mohó gyorsasággal szivta magába a szent könyv igéit. És most már csak egy jól megválasztott kérdés kellett ahhoz, hogy Pitéli a vizsgálóbíró előtt egész lelkét bünbánólag kitárja. íme ez esetben a feketeczukor és a biblia voltak