Jogállam, 1908 (7. évfolyam, 1-10. szám)

1908 / 8. szám - A magyar jogról

A MAGYAR JOGRÓL. 595 annál kevésbbé kerülhettünk el bizonyos önállótlan utánzást s miután a mi jogászaink, ellentétben a politikusokkal, leginkább a német jogtudomány emlőin nevelkedtek, a mely nemcsak a nálunk általánosan elterjedt német nyelvismeret s a szomszédi viszony forgalmi és kulturális közvetlensége miatt legközelebb áll hozzánk, hanem belértékére nézve s nagy conficationalis eredményeinél fogva mindenesetre kiváló helyet foglal el: természetszerűleg egyoldalú német befolyás alá kerültünk s más nemzetek jogtudományát és jogintézményeit kevesebb figyelemben részesítettük. Ez az önállótlanság és egyoldalúság azonban mindinkább szünőfélben van. A gyakorlati tapasztalatok, melyeket az uj viszonyok között megszereztünk, kritikusabb, megfontoltabb cselekvésnek adtak helyet s az ujabb jogászgeneráczió már nem éri be azzal, a mit a közvetlen szomszédnál talál, hanem távolabb nemzeteknél is keres okulást, összehasonlításokat tesz a különböző országok intézményei között s a hol még mindig külföldi mintákra szorulunk, gondosan mérlegeli azokat, bárhol találhatók. Ily módon biztos reményünk van, hogy mielőbb jogi téren is utóiérjük a müveit nyugatot s jogintézményeink és jogtudományunk belső tartalma és szelleme által is önálló helyet nyerünk a kultúrnépek között. Alkotmányunk visszaállítása után a legelső feladat volt magát azt a szervezetei uj alapokra helyezni, mely által a jogszolgáltatás történik. Azelőtt nálunk az igazságszolgáltatás épugy mint a közigazgatás túlnyomóan az önkormányzati (megyei, városi, községi) hatóságok által gyakoroltatott s az 1840-ben felállított külön váltótörvényszékektől eltekintve, csak a felsőbb fokokon volt államilag szervezve. E mellett a biráskodás és közigazgatás nem is volt egymástól elválasztva s ugy a polgári, mint a büntető-ügyekben nehézkes és hosszadalmas, a materiális igazságot gyakran veszélyeztető közvetett, titkos írásbeli eljárás alkalmaztatott. Mindez csakhamar megváltozott. Az 1868 : LIV. t.-cz. uj czélszerübb polgári eljárást hozott be, az 1869: IV. t.-cz. szétválasztotta a bíráskodást a közigazgatástól, a birák minősi? 8*