Jogállam, 1908 (7. évfolyam, 1-10. szám)

1908 / 8. szám - A magyar jogról

Dl NAGY FERENCZ tését állapította meg s állásuk függetlenségét biztosította, 1871ben pedig az elsőfolyamodásu biróságok államilag szerveztettek s a büntetőügyekre nézve franczia mintára az államügyészi intézmény honosíttatott meg. Ez alapvető reformok később még kiegészíttettek s a mennyiben nem bizonyultak helyeseknek, ismét módosíttattak. így a bírói szervezetben az eredetileg tulnagy számban felállított társas biróságok lényegesen redukáltattak, a kisebb értékű s a kereskedelmi ügyekre nézve egyszerűbb és olcsóbb eljárás hozatott be, a polgári ügyekben a felebbvitel czélszerübben szerveztetett s később a másodfokú u. n. királyi táblák deczentralizáltattak s ugy a polgári, mint a büntető-eljárás gyökeres reformja vétetett munkába. Utóbbira nézve ez a reform, mely a nyugati államok példájára a nyilvánosság, szóbeliség és közvetlenség elvére fektettetett, az előbb csak a sajtóvétségeknél alkalmazott esküdtszéki intézmény általánosításával 1896. és 1897-ben, némely legújabb módosításoktól eltekintve, már befejezést nyert; mig a polgári eljárás reform|a, a mely 1893-ban s egyes ujabb részleges törvények által még csak részben foganatosíttatott, de melyre nézve a megfelelő javaslat már huzamos idő óta készen van, remélhetőleg a legközelebbi időben lesz keresztülvive. Kiegészíti e reformokat az ügyvédség újjászervezése 1874-ben, mely azonban az ügyvédi hivatás mostohaságai miatt lényeges javításra szorul és a közjegyzői intézmény meghonosítása 1875-ben. — Végül mint betetőzését az igazságügyi szervezet modern alapokra való helyezésének, kiemelhetem még a közigazgatási bíróság felállítását, eleinte 1883-ban csak az adó- és illetékügyekre, később 1896-ban kiszélesítve mindennemű közigazgatási sérelmekre nézve s legújabban a mult évben a birói és közigazgatási hatóságok közti összeütközések elintézésére a hatásköri bíróság szervezését. Az igazságügyi szervezet és eljárás újjáalakításával kapcsolatban csakhamar megindul az uj viszonyok által követelt anyagi jog codificatiója is. A közvélemény elsősorban egy modern