Jogállam, 1908 (7. évfolyam, 1-10. szám)

1908 / 8. szám - Magyarország és Ausztria viszonyának jogi természete

$82 GRÓF APPONYI ALBERT intézmények, melyek egész mivoltukban Magyarország souverain akaratától függnek, hogyan alkothatnának egy nála magasabb, felette álló hatalmat? Még csak nem is tesznek uj köteléket Ausztria és Magyarország közt, abból az egyszerű okból, mert Magyarországot nem kötik. A dolgok tehát egészen ugy maradtak, a mint a pragmatica sanctio idejében álltak; a független és souverain magyar nemzet Ausztriával personalunióra lépett s mindkét állam ünnepélyes szerződéssel kötelezve van egymásnak kölcsönös védelmére külországtól eredő támadással szemben.* Bár ez eldönti a kérdést, vizsgáljuk meg a közös intézményeket működésük közben, s nézzük, vajon addig, mig fennállnak, legalább valami töredékét képviselik-e amaz összbirodalmi intézménynek (Reichsgedanke), melyet bizonyos osztrák és német irók oly nagy igyekezettel iparkodnak benne feltalálni, oly intézményt, mely ugy Magyarországot, mint Ausztriát magában foglalná, mely közjogi hatalmuk felett állna, s mely, mondjuk, intézményesen bizonyos fokig befolyást gyakorolhatna reájok? Ily intézménynek miféle alkatelemeit lehet felfedezni az 1867-iki törvényhozás által felállított gépezetben, miben áll ez a képzelt birodalom a valóságban ? Területe nincs; van magyar és van osztrák terület; osztrákmagyar terület nincs, a mit egy országos határozat is kimondott egy helytelenül szövegezett nemzetközi szerződés tárgyalása alkalmából. Állampolgárai nincsenek; vannak magyar és vannak osztrák állampolgárok s a kétféle polgár jogai nem csak különállóak, hanem nagyban különböznek megszerzésük és elvesztésük jogi feltételeit illetően. * Szerző nem helyez különös súlyt a sokat vitatott kérdésre, vajon a Magyarország és Ausztria közt fennálló unió personalisnak vagy reálisnak mondható-e, mivel ezt inkább terminológiai, semmint tényleges következményekkel járó kérdésnek tekinti. Deák Ferenczczel összhangzásban kölcsönös védelmi kötelezettséggel járó personaluniónak nevezi, mert az unió ebe kizárólag személyi; mint láttuk, ipso jure felbomlik, ha a személyek meghatározott sorozata (a mindkét országban utódlásra jogosult nemzetség) kihal. A kérdés valóban fontos oldala ama alapvető jogi igazságban rejlik, hogy a magyar királyság függetlenségét és souverainitását ez az unió nem érinti.