Jogállam, 1908 (7. évfolyam, 1-10. szám)

1908 / 8. szám - Magyarország és Ausztria viszonyának jogi természete

MAGYARORSZÁG ÉS AUSZTRIA VISZONYA. Nincs törvényhozó hatalma; láttuk, hogy még közös ügyekben is a törvényalkotás kifejezetten a két törvényhozásnak van fenntartva; láttuk továbbá, hogy a delegatióknak nincs törvényhozói hatásköre s még saját hatáskörükben sem «birodalmi képviseletek)) (Reichsvertretungen), mint az emiitett szerzők néha nevezni szeretik, hanem egyszerűen a két országgyűlés kiküldött bizottságai, melyeket a könnyebb érintkezés czéljából szerveztek s melyek állandó felügyeletük mellett dolgoznak. Nincs birói hatásköre; a két állam közti vitás kérdéseket, ha a megegyezés nem lehetséges, nemzetközti választott bíróságnak kell elintéznie, mint két évvel ezelőtt egy határkérdésben meg is történt. De ugy látszik, s ez az a pont, melyen ellenfeleink diadalörömben törnek ki, van legalább végrehajtó hatalma. Mi egyebek a közös miniszterek, ha nem a közös, birodalmi végrehajtó hatalom megtestesítői. Megvallom, e tudományos felfogás mélysége megdöbbent. Tehát a közös miniszterek a közös, birodalmi végrehajtó hatalom képviselői lennének ? Nos, tekintsünk el annak a különös voltától, hogy van egy birodalomszerü intézmény, melynek nincs más ismérve, nincs más közhatalma, mint kizárólag végrehajtó hatalma; tekintsünk el attól a kis büvészfogástól, melylyel a «közös»-ről, a mi legalább két felet tételez fel, a «birodalmira)) térnek át, a mi már egységet jelent, s állapítsuk meg egyszerűen, hogy még csak közös végrehajtó hatalom sem létezik, nem létezhetik Magyarország és Ausztria közt. Vannak csakugyan közös miniszterek, de a világ mily alkotmányában van a végrehajtó hatalom a minisztériumokra ruházva? Ez mindenütt az állam legelső tisztviselőjének alkotmányos attribútumai közé tartozik, több-kevesebb korláttal, de mindenesetre reá van ruházva, azt valósággal ő testesiti meg, a miniszterek csak az ő közegei, bár nélkülözhetetlen, az alkotmány által kijelölt közegei. Magyarországon a végrehajtó hatalom a királyra van ruházva, Ausztriában a császárra; már most mint láttuk, Magyarország királya és Ausztria császára, bár egy