Jogállam, 1908 (7. évfolyam, 1-10. szám)

1908 / 8. szám - Magyarország és Ausztria viszonyának jogi természete

564 GRÓF APPONYI ALBERT mert a hazánkat ugy nyugatról, mint kelet felől állandóan fenyegető veszedelmekkel csakis erős központi hatalommal szállhattunk szembe. De e királyi hatalomnak kezdettől fogva többféle korlátja volt. Itt volt a nemzetgyűlés, az összes szabad férfiak gyülekezete, melyből nemsokára a nemzet képviselete fejlődött ki, s melynek hozzájárulása kívántatott a végből, hogy a királyi rendeletek állandó joghatálylyal ruháztassanak fel, s mely a XIII. évszázad második felében a törvényhozó hatalomnak kifejezetten elismert és szervezett tényezőjévé vált. Azután itt volt a királyi méltóságnak félig választás utján való betöltése, miután azt, bár egy meghatározott uralkodó családot illetett, annak bármely tagjára lehetett választás utján átruházni, a mi tanácsossá tette a király részére, hogy a mennyiben a trónutódlást fia részére kívánta biztosítani, a közvéleményt magának megnyerje. Itt volt továbbá az Aranybullának az a nevezetes, 1686-ig érvényben maradt záradéka, a mely az ország rendéinek kifejezett szavakkal ellentállási jogot adott a királylyal szemben, az esetre, ha szabadságaikat megsértené. Van azután még két törvény, melyek, korszakukat tekintve íaz egyik 1235-ből, a másik 1298-ból való), még érdekesebbek s melyek elseje azt rendeli, hogy a nádort (a királyi kormány fejét] a nemzetgyűlésnek kormányzatát elitélő határozata esetén el kell bocsátani, míg a második értelmében a királynak bármely rendelete csak a nemzetgyűlés által kijelölt bizonyos méltóságok ellenjegyzésével nyer joghatályt. Mely más országban találhatjuk fel ily korán a parlamenti kormányforma ennyire kifejlődött elemeit? A középkori Magyarország az alkotmányos fejlődésnek ily magas fokát ugyanabból az okból érhette el, mely a magyar király hatalmát e korszakban oly erőssé tette, mint egy más államban sem, ez az ok pedig a hűbériség hiánya. Kétségtelen, hogy a hűbériségnek, mely egész Európán uralkodott, némi beszivárgása feltalálható régi intézményeinkben, de csak mint esetlegesen hozzájáruló elem, nem pedig mint azok lényege és