Jogállam, 1908 (7. évfolyam, 1-10. szám)

1908 / 8. szám - Magyarország és Ausztria viszonyának jogi természete

MAGYARORSZÁG ÉS AUSZTRIA VISZONYA. 565 főjellemvonása. A közjogi hatalomnak a magánjog birodalmába tartozó jogositványokkal való elvegyülése, a mi a hűbériség lényege, közhatalmi szervezetünkben soha sem jutott uralomra s a nemzetre mint egészre soha hatást nem gyakorolt. A közjognak hazánk kormányzatában elért eme korai túlsúlyának köszönhetjük nemcsak közhatalmunk erőteljességét, mely azonban szabadságunknak nem árthatott, de vele kapcsolatban tudatos nemzeti egységünk, széleskörű hazafias érzésünknek oly korban való kifejlődését, melyben a törzsi érzés és a hűbéri viszony minden más európai nemzetet apró egységekre bontott fel, melyek egymás erejét megbénították s mely olyan megfelelő partikuláris szellemet idézett elő, mely egyenest ellenkezik az állam eszméjével és a nemzeti érzülettel. Régi intézményeinek e szerencsés sajátossága nélkül Magyarország soha sem lett volna képes az övénél tizszerte nagyobb anyagi hatalommal biró fondorkodó szomszédaival szemben megállani a helyét. 1686-ban a magyar korona öröklővé lett; innét kezdve nélkülözi a szabad választásban rejlő biztositékot; időközben azonban a koronázásban s ama törvényhozási tényekben, melyek e magasztos szertartást kisérik, némi helyettesitője keletkezett. Régi törvények kötelezik a trónutódot, hogy trónralépésétől számított hat hónapon belől megkoronáztassa magát, s eladdig hatalmának bizonyos fontos részei függőben maradnak, melyekből csak a törvényhozó hatalomban való részesedését említem. Megkoronázni azonban csak a nemzeti képviselet hozzájárulásával, vagy pontosabban szólva, annak közreműködésével koronáztathatja meg magát, a mely pedig közreműködését az általa szükségesnek ítélt feltételekhez kötheti. így hát minden egyes koronázás a király és nemzet közti uj megegyezésen alapul, melyet a «koronázási hitlevél» czimü okmány foglal magában, s melyet a királynak arra irányuló ünnepélyes esküje kisér, hogy az okmány feltételeit és az alkotmány általános határozmányait meg fogja tartani. Ez az eljárás állandóan megerősíti és láthatóvá teszi intézményeinknek azt az alapelvét, hogy min-