Jogállam, 1908 (7. évfolyam, 1-10. szám)

1908 / 7. szám - Tanulmányok a büntetőjogi gyakorlat köréből VIII. [Fejezet] A bűnhalmazat. 36. r.

548 BÍRÓI GYAKORLAT. tel érzékenyen sénette, éles késsel több — haláltokozó — szúrást intézett. A szúrásoknak egyike elvétés folytán R.-t — vádlottnak saját fiát — szinte halálosan találta. A bíróságok egybehangzóan anyagi halmazatot állapitoltak meg s csak annyiban tértek el egymástól, hogy az első- és másodbiróság a fiúnak megölését is szándékos emberölésnek (281. §.) minősítette; mig a kir. Curia a fiúnak megölésében csak az emberölés vétségének (290. §.) ényálladékát ismerte fel; mert «tekintve, hogy az ittassági rövid alvásából felvert vádlott ebbeli mámorában s jogosulatlan bántalmaztatása miatti erős felindulásában vakon hadonászott maga körül a kezében lévő késsel s csak is igy történhetett, hogy azzal véletlenül saját fiának szúrt a hasába». A megsérteni czélzott és a tényleg megsértett jog különböző büntetőjogi értékének méltatásához érdekes adalékot nyújtanak az alsóbb bírósági ítéletek. Az elsőbiróság a fiu ellen elkövetett szándékos emberölésre (281. §.) — az aberratio ictus elfogadásának daczára — a 281. §. ;-ik bekezdését (lemenő rokonnak megölése) alkalmazta; a másodbiróság azonban a rokoni köteléket a btkv. 82. §-a értelmében vádlott terhére róhatónak nem találta. C. 1885: szept. ió.1 Tényállás: vádlott két gyermekét egy egész hónapon át elhanyagolta, fűtetlen szobában magukra hagyta, mig a szomszédok feljelentése folytán a hatóság beavatkozott. A cselekményt az első- és a harmadbiróság a btkv. 287. §. bekezdése, a kir. ítélőtábla annak 1. pontja szerint minősítette. Az elsőbiróság delictum-egységet, a kir. ítélőtábla és a kir. Curia azonban anyagi halmazatot — kétrendbeli büntettet — állapított meg, «minthogy vádlott eljárásával két gyermekét tette ki veszélynek». C. 1887 október 14." Vádlott a tőle elvált s hozzá visszatérni nem akaró nejére forgópisztolyból egymásután két lövést tett. Az első lövés elvétés folytán vádlott neje helyett leánykáját, a második a nőt találta. Mindketten súlyos sérülést szenvedtek. A különböző minősítésektől eltekintve, a kir. ítélőtábla delictumegységet, a kir. Curia anyagi halmazatot állapított meg. Anyagi halmazatot látott az elsőbiróság is. A kir. ítélőtábla az anyagi halmazat kizárását a óo. sz. Dtv.-nyel és azzal indokolta, hogy «az indulatrohamban alig egy másodpercz alatt tett két lövés kettős eredményét anyagi halmazat gyanánt beszámítani nem lehet». A kir. Curia ítélete szerint azonban «két külön személynek lövés általi megsérelmezése, habár a többször ismételt lövések gyors egymásutánban tétettek, egy folytatólagosan elkövetett egységes cselekménynek nem vehető». Ebből kitünőleg a kir. Curia azért állapított meg anyagi halmazatot, mert a két lövést két természetes cselekménynek vette. 3 1 U. o. 12. k. 1?. 1. 2 U. o. 17. k. 1. 1. 3 A minősítést illetőleg- : az elsőbiróság szándékos emberölés kísérletét és gondatlanságból okozott súlyos testi sértést, a kir. Curia két rendbeli szándékos emberölési kísérletet állapított meu.