Jogállam, 1908 (7. évfolyam, 1-10. szám)
1908 / 7. szám - A büntető novella
TÖRVÉNYMAGYARÁZAT. okait, a vádlott erkölcsi állapotát, hajlamait stb. A való életet vegye szorgos figyelés alá. S ha a vádlottat pillanatilag megtévedt egyénnek találta, kinél a büntetés végrehajtása nagyobb kárt okoz, mint a mily előnynyel az jár. ha mentesnek találja őt aljas czélzatoktól vagy épen tiszteletet érdemlő indítékot fedez föl : elégedjék meg a feltételes elitélésben rejlő erkölcsi büntetéssel, az inkriminált tett államhatalmi rosszalásának kijelentésével, de ne okozzon önmaga a gazdaságosság elvébe ütköző szenvedést vagy tegye épen lehetetlenné az illető elitéltnek a becsületes társadalomba visszatérését. Ha más nem volna a novellában mint az ily irányzatú intelem a büntető igazságszolgáltatás tényezőihez, akkor is hasznos munkát végzett a törvényhozás. Mert ha helyesen, a maga valójában átértik bíráink az e fejezetből kisugárzó szellemet, lehetetlen, hogy az ne áraszsza el jótékonyan, a judikatura egészét, lehetetlen hogy ne törekednének minden ponton s minden alkalommal a jogeset eldöntése helyett az anyát:! igazság megközelítésére . . . A novella többi rendelkezései : a lopási s a csalási határozmányok és a kerítésre s a leánykereskedésre vonatkozó intézkedések tekintetében valamint a törvénybe fölvett egyéb vegyes rendelkezésekre vonatkozólag véleményünket e hasábokon kifejtettük. Ezekre itt nem térünk vissza. Nem óhajtjuk azt az elégtételt, hogy az élet aggodalmainkat igazolja. Feltétlenül helyeselhető, hogy az igazságügyminiszter lehető közeli időpontra, (az ez évi október hó első napjára) tűzte ki a törvény e fejezeteinek életbelépését. Mig a fiatal komákra vonatkozó rendelkezések, (II. fejezet) mivel a végrehajtáshoz szükséges intézetek szervezése és segédszervezet orginizálá^a hosszabb időt igényel, csak az 1910. évi január hó i. napján fognak életbelépni. Arról az eléggé nem méltányolható rendeletről kell még megemlékeznünk, mely a fiatalkoruakra vonatkozó novelláris reform életbelépéséig is administrativ uton honosítja meg a gyermekbiróságok intézményét. A rendelet értelmében a kir. járásbíróságok vezetői egy vagy több birót jelölnek ki a fiatalkorú vádlottak bűnügyeinek elintézésére ; szaktanács jár el a fiatalkorú vádlottak bűnügyeiben a kir. törvényszékeken is, egyaránt ha azok mint elsőfokú vagy felebbezési bíróságok ítélkeznek ; végül a fiatalkorú terheltek bűnügyeiben ugyan annak a vizsgálóbirónak kell teljesíteni a vizsgálatokat. Külön referenst kell a királyi ügyészségi tagok között is kijelölni a fiatalkorú vádlottak ügyeinek ellátására. Gondoskodni kell, hogy a fiatalkorú vádlottak a felnőttek közé ne kerüljenek, s hogy fiatalkorúak mint hallgatók se vegyenek részt a bűnügyi tárgyalásokon. A fiatalkorú terheltek bűnügyei elkülönített, a bíróság többi helyiségeitől egész különálló teremben tárgyalandók, s részükre külön várószoba rendezendő be. Kapcsolatot kell létesíteni a védői szervezetekkel, gyermekvédő egyesületekkel, közigazgatási hatóságokkal ugy, hogy a fiatalkorú vádlottak a mai hiányos törvény uralma idején is lehetőleg megmentessenek.