Jogállam, 1908 (7. évfolyam, 1-10. szám)

1908 / 7. szám - A büntető novella

TÖRVÉNYMAGYARÁZAT. is adó bíróságokra bizza, a mi garancziát tehát a birói szervezet megad a kívüle álló harmadiknak, azt meg kell, hogy adja saját tagjainak is. A kinevezés és kijelölés kérdése a miniszter hatalmi problémája. Nagyon nehezen képzelhető miniszter, ki minden személyügyi befolyásáról egyszerre lemondana. Alighanem compromissum lesz a vége a birák eme tagadhatatlanul nagyon is megfontolandó kívánalmának is. Ezt legkönnyebben olykép képzelnők, hogy a minisztert a jelölés egés\ anyaga kösse, azon belül azonban szabadon választhasson. A memorandum a miniszter tevékenységét puszta formasággá devalválja és pedig nem is feltétlenül helyeslendő elvek alapján. Töbszörös jelölésnél ugyanis az alacsonyabb fórum bir sokkal közvetlenebb tudomással a jelöltek személyi viszonyairól. A felsőbb fok javarésze írások alapján közvetetten itél, miért illesse meg mégis ezt a forumot a döntő szó: Ha pedig megilleti, ugyan mire való az alsó fok jelölése? Kifogásolnunk kell a memorandumban, hogy csupán az arany középszerűséget védi. Ha tényleg meg nem felelő a miniszter hatalmi köre a IX—VII. fizetési osztályokban, akkor ez még sokkal inkább áll a felsőbirósági kinevezésekre. A kijelölő bizottságoknak ezeknél is kell véleményező hatáskört adni, melynek alapján az elsőrendűen minősültek közül a felsőbirósági kinevezésekre egyeseket ajánlhassanak. A memorandum alapeszméi a szervezeti codifikáczionak igen becses anyagot szolgáltattak és noha azok keresztülvitele itt-ott nehézségekbe ütköznék, másutt meg szükségképen némikép módósitaná is azokat, nem szabad kicsinyelnünk, sőt nem lehet eléggé kiemelnünk annak jelentőségét, hiszen ezzel jutott nyilvánosságra, miként képzelik a bekövetkezendő reformot maguk a birák, kiket az legjobban érint. s. TÖRVÉNYMAGYARÁZAT. ^ A büntető novella. Ez év május havában husz esztendeje mult el annak, hogy az igazságügyi kormány megindította a tárgyalásokat a Csemegi-kodex novellám módosítása és kiegészítése érdekében. Ez idő óta egymást érték a legkülönbözőbb alapokon nyugvó s a legeltérőbb rendelkezéseket felölelő kormányjavaslatok. Törvényerőre azonban — más-más okból — egyikük sem tudott emelkedni. Végre az 1906. év folyamán dr. Balogh Jenő egyetemi tanárnak adott megbízás alapján készült tervezet, illetőleg törvényjavaslat, melyet az igazságügyminiszter 1907. évi jul. hó 5. napján terjesztett a képviselőház elé, a parlament egy törvénygyártó felbuzdulásának árjában mondhatni várakozás ellenére — mert nálunk a politikai bonyodalmakat az igazságügyi reformok sinylik meg — belekerült a törvénytárba. Most az 1908. évi XXXVI. törvényezikk életbelépése előtt állunk.