Jogállam, 1908 (7. évfolyam, 1-10. szám)

1908 / 7. szám - A birói és ügyészi egyesület memoranduma

TÖRVÉN YELŐKÉSZITÉS. Más kérdés azután az, vájjon ezen eszméknek általánossá tételével nem válnak-e azok egyúttal jelszavakká is, melyek pedig a túlzások felé ragadnak. Maradjunk csak egyelőre a titkos minősítés eltörlésénél, melyből a memorandumban már a mindenkire hozzáférhető minősítés lett. Ezt semmikep sem helyeselhetjük. Végre is a minősítés jellembeli és képességi hivatalos kritika, melyhez a kritikuson és a megkritizáhon kívül másnak köze nincs. Azok, a kiket illet, arról hivatalosan amúgy is szereznek tudomást, a minősítési nyilvánkönyv a hozzátartozó jellembeli és észbeli teherlappal horribilis eszme, melylyel az állam saját bíráinak tekintélyét és az igazságszolgáltatáshoz való bizalmat velejében megingatná. Aztán ugyan mivel indokolná az igazságügyi kormány, hogy A vidék lakóit gyengébb ítélkezéssel látja el mint B-ét} Hogy a minősítési nyilvánkönyv a birák közt mily szenvedélyeket szabaditana fel, hogy a jobban minősülleket a rosszabban minősültek tehermentesítése mellett munkába fojtaná, arra csak mellékesen utalunk. A biróképzés és az előléptetés körül döntő súlyt óhajt a memorandummal egyetértően mindenki a közvetlenül érdekelt bíróságok részére. Abban is igaza van a memorandumnak, hogy a birák saját érdekeiket nyugodtan bizhatják azokra a szervekre, melyek a társadalom legfontosabb érdekei felett döntenek, csakhogy nagyon is kérdéses, vajon e positiv tények felett dönteni szokott szervek nem mondják-e majd fel a szolgálatot akkor, midőn jellembeli és ágybéli dispositiók felett kell biráskodniok. Ha a bíróságokon belül kell e tevékenységre szerveket keresnünk, ott vannak a tanácselnökök, kik jelenleg is azzal foglalatoskodnak és az ezek által alkotható kijelölő tanács. Minősítő és kijelölő tanács a teljes ülés nem lehet. Adjunk ennek véleményező jogot a kizárási esetekre, személyi ügyekben jól dönteni azonban csak kevéstagu testület képes. Ha ez bíráskodik, ügy az érdekeltek szívesen veendik. Persze ehhez kettő kell s hogy e kettő a memorandumból elmaradt, annak sajnálatos hibája: contradictoríus eljárás és indokolási kötelesség. Hozzájárul harmadiknak legalább is egyfokú felebbe^ési jog. Ezek természetesen nem vonatkoznak a kijelölésre, a melyről még szólunk, de igenis az állandó minősítésre, az automatikus előléptetésből való kizárásra, valamint a joggyakornokok exclusiójára. Felelősség alatt hozott, megfelebbezhető és indokolt határozat a birói szervezetbe beleillik. A teljes ülés által gyakorolt ballotage-t, .melyről az illető nem is tud, mely ellen semmit sem tehet, kisebb érdemtelenségnek nevezett fegyelmi büntetés bün nélkül, lehetetlenségnek tartom, pláne akkor, midőn a memorandum kiemeli, hogy fegyelmi vétséget ezzel nem akar sújtani. A titkos, nem indokolt és megváltozhatlan balloíage Isten-itélet, melyért kiki csakis saját lelkiismeretének felelős. A társadalom a maga legfontosabb érdekeit nem e lelkiismereti biztosítékra, hanem a felelőssége alatt cselekvő és erről számot