Jogállam, 1908 (7. évfolyam, 1-10. szám)

1908 / 1. szám - A BTK. 87. par.-ának értelmezéséhez

A BTK. 87. §-ÁNAK ÉRTELMEZÉSÉHEZ. 33 még nem haladta tul életkorának huszadik évét. És miért? Mert a törvény ugy akarta. Az a törvény, melynek szándéka legjobban felismerhető indokolásából, a hol ezt olvasom (az anyaggyüjtemény I. köt. 534. 1.): «Minden büntetendő cselekménynek meg van a maga objectiv jellege, ugy hogy az objectiv szempont annyira prsevaleál, hogy bárminők legyenek is a subjectiv momentumok, a büntetés bizonyos mértéken alul nem szabható ki. A% előre megfontolt gyilkosság, bármilyen enyhítő körülmény forogjon is fenn, rjf éven aluli fegyházai nem büntethető.» Es van-e még bűntett a praemeditált szándékos emberölés bűntettén kivül, melyet a mi törvényünk halállal büntet, a hol tehát a büntetés legkisebb mértéke a 15 évi fegyházbüntetés? Egyetlen egy található codexünkben s ez a felségsértés legsúlyosabb esete. A Btk. 128. §-a szerint halállal büntetendő az, a ki a királyt meggyilkolja, vagy szándékosan megöli, vagy ezen cselekmények valamelyikének véghezvitelét megkisérli. Csak e két bűntett forog itt szóban, ha olyanok követik el, kik koruknál fogva legkönnyebben ragadtatják el magukat erőszakos cselekményekre és legnagyobb mértékben hozzáférhetők idegen befolyásoknak. És ha a törvényhozó kijelenti: nem birom kellőkép megoltalmazni az emberi életet, a király életét, ha lehetséges, hogy a gyilkosság ára kisebb legyen a 115 évi fegyházbüntetésnél — mondhatja-e a kir. Curia, midőn ex cathedra a törvényt értelmezi hosszú időre — addig, mig a magyar büntetőtörvénykönyv hatályban lesz —• «megengedem, hogy széles ez országnak bármely esküdtbirósága esetleg hat havi börtönnel tekintse megtoroltnak a gyilkosságot és a felségsértés legsúlyosabb esetétr» Mert nem a m. kir. Curiáról van itt szó, nem is a kir, Ítélőtáblákról, hanem a hármas tanácsról, melyben két szavazat dönt. A törvény alkalmazását a legnagyobb megnyugvással lehetne a kir. Curiára bizni még akkor is, ha semmiféle minimum nem kötné meg a biróság kezét. Az ország legfőbb Ítélőszéke mindig élni fog a 92. §-szal és soha sem fog visszaélni vele. De ki kezeskedhetik arról, hogy nem kényJogállam. VII. évf. i. f. 5