Jogállam, 1908 (7. évfolyam, 1-10. szám)

1908 / 1. szám - Criminálpolitikai feladatok

4 WLASSICS GYULA zott-e esetleg oly tudományos kérdésekkel is, melyek egyesületi uton eredménynyel meg nem oldhatók ? Kitzinger birálatában arra az eredményre jut, hogy az egyesület a kérdések kitűzésében, vagy azok megállapításában, kereteinek megvonásában nem volt mindig szerencsés. Több példára hivatkozik. Én csak egyet emelek ki. Méltóztassanak átvizsgálni azokat a véleményeket és tanácskozásokat, a melyek a jogi felelősség kitűzött kérdésére vonatkoznak. Származott-e ebből valami pozitív gyakorlati eredmény ? Az egyesület leglelkesebb hivei elismerik, hogy a tárgyalások eredménye csak zür-zavar volt. Nem is adott a lissaboni congressus (1897) erre a kérdésre semmi választ. Sietek megjegyezni, hogy én a tudományos vita eredményét nem tudom csak attól függővé tenni, hogy a tudományos testület tud-e a kitűzött kérdésre határozott választ adni, vagy nem. Uj eszméknek a bezáró határozott eredményig hosszú és válságos útjuk van. A vita anyaga azonban előbbre viheti a kérdést — ha nincs is formulázott válasz. Épen a nemzetközi büntetőjogi egyesület congressusai bizonyítják, hogy a kezdetben homályos eredményekkel végződő viták később a kérdés tüzetesebben körülhatárolt kereteiben az előbbi vita érlelő hatása alatt nagyobb eredménynyel jártak. Hibának tartanám, ha a nemzetközi büntetőjogi egyesület működésének értékét bárki is a szerint a kulcs szerint birálná meg, hányszor nem sikerült a kitűzött kérdésekre határozott választ adni. «Hogy ma sem jutunk a közveszélyesség fogalmának megállapítása kérdésében határozott eredményre — mondta Liszt a Hamburgban tartott legutolsó congressuson épen a jelenlevő Kitzingert apostrofálva — azt mi bizonyosan tudtuk. De a feladattal még egyszer meg akartunk birkózni és többé nem eresztjük ki kezeinkből.» És ekkor Liszt reámutatott azokra a nagy arányú technikai