Jogállam, 1908 (7. évfolyam, 1-10. szám)
1908 / 2. szám - Bíróságaink magánjogi gyakorlata 1907-ben
BÍRÓI GUKORLAT. nézetet pedig, azt hiszem senki sem fogadja el. Én ezzel szemben azt tartom, hogy arra az álláspontra helyezkedve, hogy a bűntettnek tárgya a hivatali hűség, a kérdés akként teendő fel, hogy a közhivatalnok az által s annak folytán, hogy egy izben a reá bízott pénzhez nyúlt, felszabadult-e a hivatali hűség kötelessége alól vagy sem ? Ha nem szabadult fel, — s nem hiszem, hogy az ellenkezőt állítani lehetne — akkor nem szenved kétséget, hogy az ismételt hozzányulás ismételt sikkasztást képez. Az ismételt sikkasztás pedig elvileg anyagi halmazat, hacsak a folytatólagosság alapján a halmazat kizárhatónak nem mutatkozik. És hogy e téves kiindulási pont mily lejtőre vezet, azt érdekesen illusztrálja C. 1891 okt. 30.* ítélete. Az eset az volt, hogy vádott a kezelése alá tartozó pénzekhez ismételten hozzányúlt. A pénzek közadó czimén befolyt összegek voltak, egy összegnek kivételével, a mely beterjesztendő körjegyzői dij czimén jutott vádlott kezeihez. A közadóknak huzamosabb időn át folytatott megdézsmálásában az ítélet nem lát anyagi halmazatot ; ámde ezt nem a — pedig közelfekvő — folytatólagossággal, hanem azzal indokolja, hogy vádlottnak hivatali hűsége, melyre a közadók kezelése körül kötelezve volt, már az első sikkasztás tényével egészen megsemmisült, az ismétlés tehát nem képezi a már nem létező hivatali hűség ujabb megsértését)). A körjegyzői dijnak elsikkasztása azonban anyagi halmazatot megállapitónak vétetett, azért, mert ez «más természetű hivatalos pénz». Mig tehát a fennebb közölt itélet szerint a hivatalos hűség, a hűségi viszony oszthatlan egész, addig e szerint az itélet szerint a közhivatalnok annyi külön hivatali hűséggel tartozik, a hány különböző természetű hivatalos pénzt kezel. Dr. Heil Faus\ün. )C Bíróságaink magánjogi gyakorlata 1907-ben. A ki bíróságaink Ítélkezését néhány éven át figyelemmel kiséri, nem fogja eltitkolhatni a fölötti örömét, hogy ez a látszólag lomha, fej nélküli test mily öntudatos következetességgel működik és fejlődik. Kénytelen lesz elhinni, hogy ebben a szervezetben él és hatalmasan dolgozik valamelyes egységes gondolat, a jog állandó fejlesztésére iránvuló erős és komoly akarat, a mely magánjogi kódex hijján a jogalkotás feladatát is nemcsak elvégzi, hanem öntudatosan és magas látókörrel végzi el. Nem hangzott el nyomtalanul az a hatalmas szó, mely a 79. sz. polgári teljesülési döntvényben a biróság jogalkotó funkczióját hivatalosan és kifejezetten is elismerte. Különben is ez a döntvény oly jelességekkel ékeskedik, a melyek megérdemlik, hogy örömmel mutassunk reájuk, noha maga a határozat még az 1906. év deczember vége felé kelt, tehát tulajdonkép kivül esik e szemle körén. Az első, a mi feltűnik, a szoros kapcsolat régi jogunkkal, melynek fenn* Ügyv. Lapja 1891. évi 47. sz.