Jogállam, 1908 (7. évfolyam, 1-10. szám)

1908 / 2. szám - Fajlagos kötelmek a tervezetben

1 I 6 Dl ALMÁS! A. FAJLAGOS KÖTELMEK A TERVEZETBEN. hezviteli idő elteltével eo ipso átmegy a veszély a hitelezőre, a fajtartozásnál pedig, mely annyiban, a mennyiben az adóstól függ, a kérdéses időpontban szintén már egyedkötelemmé lőn, a veszély ezentúl is az adóst terheli. Be nem látható miért ? Még az az egy érv is, mely már igen messziről int, hogy tudniillik a veszélyátmenetet határozott tényekhez kell fűznünk, melyet a Tervezet különben sem tartott mindig szem előtt, eltűnik, mihelyt meggondoljuk, hogy egyfelől az elkülönített készletbentartás, másfelől az ügyletileg élesen megállapított teljesítési, vagy véghezviteli idő végpontja elegendő vaskos támpontokat nyújtanak mindenféle joghatások kezdetéhez. Ha pedig a Tervezet a fajlagos kötelem természetét túlontúl figyelembe akarja venni, hát követelje meg az adóstól fölös óvatosságból azt is, hogy a hitelezőt a készletbentartás helyéről és tárgyáról haladéktalanul értesitse. Részemről ezt sem kívánnám meg és tekintetbe vételével annak, hogy a fajdolog egyedi felajánlása és készletben tartása az itt fontos szempontokból lényegileg egybeesik a reális oblatióval, hogy a felajánlás elmaradása az i 194. szakasz tényállásaiban szintén egyformán nehezedik az egyedi és a fajkötelemre, ha az utóbbinál megkívánjuk a készletbentartást, esetleg az erről való értesítést, a\t javaslom, hogy az 1198. szakaszának veszélyátmenetét a fajlagos kötelem hitelezőkésedelmének valamennyi esetére terjesszük ki; hogy az idézett szakasznak ama korlátozását, mely szerint a készletbentartás csupán a teljesítés el nem fogadása által szült hitelezői késedelemnél idéz e^ő concentrátiót, ejtsük el.