Jogállam, 1908 (7. évfolyam, 1-10. szám)

1908 / 2. szám - Fajlagos kötelmek a tervezetben

I 10 DE ALM \SI ANTAL 3. Nézzük ezek után, vajon a Tervezet mikép váltotta be az Indokolás programmját, vajon annak intézkedéseiben csakugyan nem találunk e concentrationalis szabályokat? A Tervezetet ama helyes ösztöne, hogy a fajkötelem teljesítése más elveket ural, mint az egyedszolgáltatásokra vonatkozó, az 1128. §-nál annyiban félrevezette, hogy a küldést tárgyazó fajkötelemnél sem mindig e minőség folytán megy át a veszély a hitelezőre a küldés pillanatában, hanem csupán akkor, ha a kötelem tényalapja, ennél előbbi átmenetet nem foglal magában. Hiszen ellenesetben a fajdologra vonatkozó égyoldalu szerződéseknél a hitelező kedvezőbb helyzetben volna, mint az egvedszolgáltatásoknál, mire semmi alapot sem tudnánk felhozni. A Tervezet csak azért, hogy a német törvénytől eltérőt alkothasson, nem mehet bele oly jogszabályba, hogy az ajándékozó és azok, a kik vele egy soron pendülnek, akkor is felelősek legyenek a fajajándokért, ha azt a hitelező részére elkülönítették, de az elküldés iránt intézkedés nem történt, vagy azt az adós gondosságmulasztás nélkül nem foganatosította. A legelemibb méltányosság követelménye, hogy a forgalom követelte fajfelelősség az ingyenes alapú adóst ennyire ne terhelje, hogy a% 1128. §. oly értelemben válto;tassék meg, hogy a^ egyoldalú szerződéseknél a veszélyt a\ elkülönítéstől fogva a hitelező viselje. Technikai keresztülvitel dolga azután, vajon a Tervezet ezeknél mégis külön concentrátiót ismerjen-e el, avagy pedig az előzőkben kifejtettek körében azt jelentse-e ki, hogy az egyoldalú szerződéseknél az adóst nem tartja kötelezettnek a birtokában lehetetlenült fajdarab pótlására, mi az egyedités gyengébb faját képezné. 4. A kétoldalú szerződésekre persze a 1 128. §. változatlanul volna a Tervezet intentiói szerint" alkalmazandó. Helyeseknek ezeket nem tartom ugyan, de bennük mást nem láthatok, mint a concentrátio egyik eldugott esetjét, mert