Jogállam, 1908 (7. évfolyam, 1-10. szám)
1908 / 2. szám - Fajlagos kötelmek a tervezetben
FAJLAGOS KÖTELMEK A TERVEZETBEN. hiszen, ha a fajkötelem veszélyátmenete bármily módon is elvileg különbözik a dologegyedre vonatkozóétól, akkor más hatású, esetleg más időpontban beálló concentrátióról szólhatunk, mint a ntk. 24}. §-ban foglaltról, azt azonban semmikép se állithatjuk, hogy ez eltérő szabálylyal a Tervezet a concentrátiót egyáltalán megkerülte. A nt. 243. szakasza a küldési fajkötelmeknél az egyeditést akkor látja beállottnak, ha az adós a választást megejtette és a dolgot a szállítmányozónak átadta,* a magyar Tervezet akkor tolja át a veszélyt, mihelyt a dolog a fuvarozónak, szállítmányozónak vagy a tovaszállitással megbízott egyéb személynek, vagy vállalatnak e czélra átadatott. A veszélyátmenetet a fajkötelmeknél a concentrátióval járó jelenségnek kell tekintenünk, nem pedig a teljesités egyik árnyalatának, mihelyt az máskép éri a fajkötelmet, mint az egyedit. Már pedig, noha ezt a Főelőadmány** nem ismerte fel, az 1401. szakasz nem egyszerű ismétlése az 1 1 28. szakasznak, azért az előbbit a Tervezet jelen szövegében az egyedvételre tartom alkalmazandónak, holott az 1128. szakasz mint concentrationális szabály uralkodik majd a fajvételeken akkor is, ha az Indokolás érvelését fogadja el az elmélet és bármily fennen hirdetjük, hogy a Tervezetből kiküszöböltük a concentrátiót. Az 1 1 28. szakaszélesen különböztet feltétlen veszélyátmenetet előidéző küldési tény és a teljesítés között, hiszen épen azt az esetet tartja szem előtt, midőn az illető fajdolog a teljesítési helytől különböző helyre küldetik. Ennek tán egyedüli, de mindenképen rendes tényállása az. hogy az elküldési hely volt a teljesítési is, vagyis, hogy a fajdolog elküldése már a teljesítést követő tény. Felfedezte tehát az 1128. szakasz a kétoldalú fajszerződésekre a teljesítés utáni veszélyátmenetet, vagyis az utólagos concentrátiót ott, hol az előlegest ki akarta kerülni. * V. ö. Iherings Jahrbiicher II. f. XV. k. 195. 1. Hans Albrecht Fischer: Koncentration und Gefahrtragung bei Gattungsschulden. — ** VI. k. 1568. I. }.