Jogállam, 1907 (6. évfolyam, 1-10. szám)

1907 / 1. szám - Az ipari, gyári és kereskedelmi alkalmazottak betegség és baleset esetére való biztositása [1. r]

TÖRVÉN YELŐKÉSZ1TÉS. mazottját baleset éri és nincs biztosítva, teljesen tönkre mehet, a nélkül, hogy utóbbinak az által segítve volna, mert az segély nélkül marad. A fizetendő dijtól nem kell tartani. Az igen alacsonyra van szabva oly üzemeknél, a hol ötnél több munkást rendszerint nem alkalmaznak, mert ezek után a dij fejenként a biztosítás első tíz évében évi három koronában, azután pedig évi öt koronában lesz megállapítva. A nagyobb üzemeknél a balesetbiztosítási díjfizetés a veszélyességi arányszám szerint az évenkint kifizetett munkabér után történik és pedig kizárólag a munkaadó által. A betegség esetére való biztositásnál szintén a biztosított tagok járuléka után számítandó és pedig az az átlagos napibér 2%-ánál kevesebb és 5%-ánál több lehet. Ezt a biztosítási dijat felerészben a munkaadó és felerészben az alkalmazott fizeti. Itt lényeges a változás az előbbi állapottal szemben, a mikor a munkaadó csak V3-ot és az alkalmazott 2/3-ot fizetett. Ennek ellenében a törvény munkaadó és alkalmazott között az ügyek vezetésében a paritást akarja concedálni, a mi ellen a munkások kikeltek, mert ők a vezetésben az eddigi irányban (2/3-aI) akarnak továbbra is képviselve lenni. A betegség esetére való biztosításra kötelezett és önként biztosított tagoknak betegség esetében az országos munkásbetegsegélyző és balesetbiztosító pénztárral szemben legalább a következő segélyekre van igényük : 1. ingyen orvosi gyógykezelésre, a kerületi munkásbiztositópénztár igazgatósága által kijelölt és orvosi gyakorlatra jogosult orvos által, a betegség tartama alatt, de egyfolytában legalább husz hétig, szülés esetében ugyancsak ingyen a szükséges szülészeti támogatásra és gyógykezelésre ; 2. gyógyszerekre, fürdőkre, gyógyvizekre és a szükséges gyógyászati segédeszközökre (szemüveg, mankó, sérvköfő, műláb stb.) husz héten át szintén ingyen; 3. táppénzre abban az esetben, ha a betegség keresetképtelenséggel jár, a megbetegedés első napjától számitva a keresetképtelenség tartamára, de ha a keresetképtelenség előbb végett nem érne, husz héten át és pedig az illető tag járulékának kiszámításánál alapul vett átlagos napi bérösszeg fele összegében ; 4. gyermekágy esetében gyermekágysegélyre a }. pont szerinti táppénzzel egyeniő összegben, a lebetegedés első napjától kezdve hat hétig ; í. a biztosítottal egy háztartásban élő és keresettel nem bíró biztositott családtagok részére ingyen orvosi gyógykezelésre, gyógyszerekre és a szükséges gyógyászati segédeszközökre husz hétig, ezenfelül szülés esetében a szükséges szülészeti támogatásra és gyógykezelésre ; 6. halálozás esetében temetkezési segélyre és pedig az elhalt tag járulé. kának kiszámításánál alapul vett átlagos napi bérösszeg húszszoros összegében. Az 1. és 2. pont alatti segélyezés keresetképtelenség esetén akkor ér véget, ha a 3. pont szerinti táppénzbeli igény kimerittetett. (Befejezése következik). P. J.