Jogállam, 1907 (6. évfolyam, 1-10. szám)

1907 / 1. szám - Tanulmányok a büntetőjogi gyakorlat köréből. VIII. fejezet; A bűnhalmazat. 29. r.

BÍRÓI GYAKORLAT. BÍRÓI GYAKORLAT. Tanulmányok a büntetőjogi gyakorlat köréből. VIII. FEJEZET. A bűnhalmazat. (Folytatás*). I. Anyagi és eszmei bűnhalmazat. 1, elmélet. A szigor, melyet a régi törvényhozások a bűnhalmazattal szemben kifejtettek^ a praktikusoknak arra a törekvésére vezetett, hogy a bűnhalmazat fogalmát lehetőleg megszorítsák és ezen az uton a törvénynek túlzottnak felismert szigorán .enyhítsenek. Ez a törekvés vezetett az u. n. eszmei bűnhalmazat fogalmának felállítására. A szigorúbb megtorlás alá esö eseteket anyagi bűnhalmazatnak (concursus reális), az enyhébb megítélésre érdemesített eseteket pedig eszmei bűnhalmazatnak (concursus ideális) minősítették. Mások az eszmei bűnhalmazat eseteit delictum egységnek tekintik. A különbség csak névleges, s csak nomenclaturai jelentőséggel bír, mert érdemben mindkét felfogás egyetért abban, hogy ezekre az esetekre a bűnhalmazat szabályai nem alkalmazhatók. 2. Az eszmei bűnhalmazat ismérve. Az eszmei bűnhalmazat ismérve: «a cselekmény egység*. Több büntetendő jogsértésnek egy cselekménynyel megvalósítása nem esik a szorosabb vagy tulajdonképeni értelemben vett bűnhalmazat fogalma alá, s a nomenclaturai különbségnek alapja az, hogy az ide tartozó esetekben az eszmei bűnhalmazat hívei a megvalósított büntetendő jogsértések többségére, a «delictum egység* hívei ellenben a jogsértéseket megvalósító cselekmény egységre helyezik a súlyt. A ^cselekmény egység» pedig kétféle, u. m. a) természetes cselekmény egység és b) jogi vagy ideológiai cselekmény egység. Az első esetben a többrendbeli jogsértés megvalósítása egy cselekménnyel történik; a második esetben az elkövetett büntetendő jogsértések mindegyikét külön cselekmény valósítja meg, de a több cselekmény a köztük fennforgó összefüggés alapján egységnek tekintendő. Ennek az összefüggésnek alapja az, hogy a különböző cselekmények «eszköz és czél» viszonyában állanak egymással; ez jelesül akkor forog fenn, midőn az egyik delictum — az eszköz-delictum — elkövetése nem önmagáért, hanem csak a másik, az u. n. czél-delictum elkövethetése czéljából történik; vagy pedig az egyik delictum a másiknak elpalástolására szolgál. A természetes cselekmény egység példája: egy lövés, egy gondatlanság, mely többeknek halálát vagy * Előző közleményeket 1. Jogállam II., III., IV. és V. évfolyamában.