Jogállam, 1907 (6. évfolyam, 1-10. szám)

1907 / 8. szám - Szabad jog és szabad jogtudomány

KÜLFÖLDI JOGÉLET. egyoldalúságokat mindig ostorozták és mindig «Interessenjurisprudenz»-et müveitek, az «érdekek mérlegeléséin, mint mellőzhetetlen értelmezési elvet fogván föl. Már Báhr idevágó és ebben az irányban megirt fejtegetései (Urteile des Reichsgerichts, 9. s k. o.), a melyekben a «dolog természetének)), a «forgalom követelményeinek)) nagy jelentőségét hangsúlyozza, általános elismerésnek örvendtek (v. ö. Dernburg, Bürgerl. Recht I. k. 30. §., Kipp, ad Windscheid, Pand. 22. §. 8. 1. ; magának Windscheidnak ellenvetései, mint Kipp, i. h., rámutat, nyilvánvalóan e felfogás tulhajtásai ellen irányujnak). Maga a német birodalmi legfelső bíróság pedig határozottan hirdeti : a joggyakoilat főfeladata a törvénynek hibáival cgyiM való alkalmazásai ámde a lehetőség szerint a forgalom követelményeinek megfelelően. (Entscheidungen des Reichger. in Civils. XX. 325. o. ; idézve Kipp-Windseheid, 28. §. 4. j. 121. o.) Kell-e ezek után bővebben fejtegetni, hogy az egyoldalú szóértelmezés álláspontja egyenesen ellentétes a valódi törvénytisztelet elvével? Hiszen nyilvánvaló, hogy a most tárgyalt szempontok követésével nem egyszer jutunk homlokegyenest ellentétbe a törvény betűivel. Ily értelemben mondja Dernburg is, a ki pedig, mint láttuk, a törvényhez kötöttség erélyes védőjéül jelentkezett a szabadjogi irány reformeszméivel szemben, hogy a német «Reichsgericht» a valódi jog fenntartójának bizonyulta BGB. betűje ellenében (D. Jur. Ztg. X. 10.). És ugyancsak Dernburg, ugyanabban a müvében, a melynek előszava oly hevesen kikel a «biró emanczipácziója» ellen, mint a szóértelmezés leghatározottabb ellenzője és a valódi «Interessenjurisprudenz» egyik legkiválóbb képviselője szerepel. Fölöslegesnek tartjuk e példák folytatását ; már az eddigiek alapján is beláthatjuk, hogy a szóértelmezés és az azzal járó ferdeségek a törvényhez kötöttség álláspontjának helytelen alkalmazásán alapszanak; e hiba leküzdése tehát e rendszernek nem elejtésére, hanem ellenkezően : valódi érvényesülésére fog vezetni. 2. Hogy állunk a szabadjogi mozgalom elméleti irányával : a «konstrukczió» el'eni küzdelemmel? Könnyen meggyőződhetünk arról, hogy a ma tényleg érvényesülő, fent érintett ferdeségek itt is ellentétben állanak az (•uralkodó rendszer» jól felfogott czéljaival. A jogi konstrukezió, mint a jogviszonyoknak alapfogalmaikra való visszavezetése elkerülhetetlen előfeltétele a jog va'óban tudományos müvelésének ; furcsa «Kampf um die Rechtswissenschaft» tehát az, a mely a konstrukezió eltörlését követeli azért, mert azzal visszaéléseket is el lehet követni ! Kétségtelen, hogy mint az előbbi kérdésnél, ugy itt is csupán e visszaélések leküzdésére kell törekedni. E visszaélések (és nem magának a konstrukeziónak létjogosultsága) ellen küzdött Ihenng, idevágó hires müveiben ; különösen a hamis, értéktelen, tudományos szempontból alkalmazhatatlan fogalmak «költése» ellen.