Jogállam, 1907 (6. évfolyam, 1-10. szám)

1907 / 8. szám - Szabad jog és szabad jogtudomány

SZEMLE. Tagadhatatlan, hogy ez az erélyes hadjárat e tekintetben jótékony, eredményes hatással is járt; az «agyonkonstruá!ásnak» ezek a visszásságai tényleg eltűntek. — Nem kevésbbé káros azonban a konstrukczióval való visszaélésnek ma érvényesülő neme, a melyre fent rámutattunk és a mely szerint a pozitív jog tételes rendelkezéseiből minden néven nevezendő jogviszony konstruálható. — Ezt az irányt, a mely mint láttuk, a jog hézagait is konstruktive tölti ki, méltán támadják; ennek, a «jog hézagtalanságá»-val együtt menthetetlenül pusztulnia kell. Abból, hogy a bírónak is minden jogesetet el kell döntenie (Code civil, 4. art.), épen nem következik az, hogy a jogrendszer, illetőleg a törvénykönyv «önmagából», azaz technikus következtetésekkel, tételes rendelkezések erőszakosan kiterjesztő értelmezésével egészítendő ki. A hézagok kitöltésénél tényleg el kel! ismernünk a jogalkalmazás szabad jogfejlesztését ; ezen a téren tehát a «konstrukcziónak» nem lehet helye. Nyilvánvaló ellenmondás valamely jogviszonyt, a melyről a törvény egyáltalán nem gondoskodott, e nem létező — tehát csakis erőszakosan kihozható — jogszabályokra visszavezetni. Ebben tehát megint igaza van a szabad jogi mozgalomnak, ámde elvben mindezt rég hirdetik a mai álláspont képviselői is, a kik a konstrukcziót ott, a hol annak tényleg helye van, teljesen elismerik. Itt is csak a «freie Rechtsfindung» kifejezés az uj; a lényeg régi álláspontja a jogtudománynak. (V. ö. Kipp-Windscheid, i. m. 23. §. és az ott idézett irodalmat). Itt is elég legyen Unger-re hivatkoznunk, ki egészen egyezően régi tanításával, nyiltan elismeri, hogy a birói szabadság hézagok esetén, «praeter legem» föltétlenül érvényesülhet (Grünhut-íéle Zeitschr. XXXI. k. 110. o., Deutsche Juristen-Zeitung, XI. 785., v. ö. 1. ).), sőt annak itt érvényesülnie is kell. Messze vezetne a most tárgyalt fontos kérdésnek beható, érdemleges tárgyalása. Minden jel arra mutat, hogy e problémának rendszeres és részletes megvitatása a közel jövő egyik legaktuálisabb témája lesz. Ezúttal csupán impresszióimat óhajtottam az eddig lefolyt vitára nézve közölni. Dr. Kiss Gé\a. SZEMLE. — Gazdasági elemek a parlamentarismusban czim alatt tanulmány jelent meg dr. Deák Albert kolozsvári ügyvéd tollából. Szerző neve nem ismeretlen közjogi irodalmunkban. Legutóbb is a parlamenti kormány jogi intézményi jellegéről folyt vitában is részt vett, azok sorába állva, a kik e kérdést igenlő értelemben oldják meg. Szóban forgó tanulmánya a társadalomnak, s különösen a társadalmi gazdaságnak a parlamentarismus fejlődésére gyakorolt befolyásával foglalkozik. A parlamentarismus első kezdeteivel ugy, a mint azokat Anglia alkotmányjogi története tárja elénk, foglalkozva, kimutatja,