Jogállam, 1907 (6. évfolyam, 1-10. szám)

1907 / 8. szám - Szabad jog és szabad jogtudomány

6^2 KÜLFÖLDI JOGÉLET. v. ö. még Kohlcr, Lehrb. I., 83. s k. o. és Kipp, Windscheid, Pand. I. 23. §. 1. b. j.) Annyira communis opinio ma már, hogy a törvényben igenis vannak hézagok, a melyek nem «konstrukczió», azaz a fennálló törvényes rendelkezésekből vont technikus következtetések utján, hanem szabadon, ámbár a törvény szellemében töltendők ki (1. még Stammler, Lehre v. richtigen Rechte, 1902., 271. s k. 0.). Egészen önként érthetőnek találja ezt a franczia irodalom is, a hol pl. Grasserie (Les principes sociologiques du droit civil, Paris 1906.) mint közönséges nézetet fogadja el azt az álláspontot, mely szerint a la jurisprudence devrait dans le silence complet on partiéi de la loi statuer tout á fait librement.» Tényleg azonban épp ugy áll a dolog ezzel a kérdéssel is, mint azt a Materialiencultus-nál láttuk ; t. i. a részletkérdéseknél, a hol az általános elvet alkalmazni kellene, senki sem veszi tekintetbe ezt az elvi állásfoglalást. Itt még ma is a «logische Geschlossenheit»-nál és a «Lückenlosigkeit»-nál tartanak; a fent emiitett elméleti eredményeknek tehát a tényleges érvényesítés terén semmi jelentőségük sincs. Elég legyen e tekintetben a pozitív szerződésszegések kérdésének elbírálására hivatkozni. A törvény tudvalevőleg nem intézkedik az úgynevezett pozitív szerződésszegésekről, abból indulván ki, hogy a késedelemnek és a szolgáltatás lehetetlenségének szabályozása valamennyi szerződésszegés esetét ki fogja meríteni. (E kérdésről 1. e folyóirat IV. k. 152. s k. o.) A kérdés elbírálóinak legnagyobb része — mondhatni a communis opinio •— nem konstatálja ezt nyíltan és ehhez képest nem helyezkedik arra az álláspontra, hogy ezt a kérdést a gyakorlatnak és tudománynak a törvény szellemében bár, de szabadon kell eldöntenie (igy bírálatom, Grünhut's Zeitschrift, XXXII. 178.; azóta Stampe), hanem csökönyösen tartja magát ahhoz, hogy csakis a törvényes rendelkezésekből szabad a döntést levezetni. így látunk ilyen okoskodást: «Das Gesetz zwánge zu mehr oder weniger gekünstelten Konstruktionen, um die rechtliche Vorgánge in das Prokrustesbett des Gesetzestextes, der den Schadenersatz nur als Folge verschuldeter Verzögerung oder Ummöglichkeit der Leistung kenne, einzuzwángen» (Schöller, Gruchot, 46. 26. o.). De ha nem is éppen ennyire bevallottan, mégis lényegileg ugyanezt látjuk Planck-ná\ is, midőn a 325., 326. §§. kiterjesztésének kérdéséről beszél; Kommentár, II 1. (3. kiad.) 160—161. o.. még inkább Siber-nél, midőn nyiltan hangoztatja, hogy miután a törvény csak késedelmet és szolgáltatás lehetetlenitését ismeri, mint kártérítési alapot, ezért egyéb alap még logikailag se képzelhető el! (Zur Theorie von Schuld und Haftung nach Reichsrecht, Ihering's Jahrb. L. k. 180. s k. o.) Mi mások ezek, mint a cdogische Geschlossenheit» és aLückenlosigkeit» rég leczáfolt elméletének félreismerhetetlen következményei? És mégis elsőrendű irók, kik elvben jól ismerik és helyeslik az ez elmélet