Jogállam, 1907 (6. évfolyam, 1-10. szám)
1907 / 1. szám - A jogi személy magyarázatához
46 Dí SCHWARZ GUSZTÁV testületi vagy alapítványi vagyon esetében az a valaki vagy valami, a kit vagy a mit az egyesület vagy alapítvány az ő vagyonával segiteni, istápolni akar. Még igy sincs jól mondva. Mert ity J°gi gondozás tárgya sem fedezhető fel minden vagyon esetében: gondoljunk az északi sarok felfedezése vagy a tuberkulin feltalálása érdekében gyűjtött vagyon esetére. Helyesen tehát azt kell mondanunk: a mit az egyes ember vagyonának mondunk, az is egy bizonyos c^él (egy concret ember boldogulása) érdekében összetartott c^élvagyon. Szerintem «alany» a szó hagyományos értelmében, sem mint «akaratalany», sem mint «érdekalany» nem kritériuma sem a jognak, sem a vagyonnak. A mi neki kritériuma, a mi nélkül jog és vagyon nincsen, az nem az alany, hanem a czél. Hogy ezt a czélt «alany»-nak akarjuk neve^ml szóhasználat kérdése. Ha az «alany» szót már meg nem szoktuk volna annyira, bizonyára nem hoznám javaslatba. De ha a «czél» helyébe az «alany» szót szubstituáljuk, ne felejtsük, hogy a régi szóval uj fogalmat kötünk össze. Meglepett hay értekezésének egy mondata, mely teljesen ez uton halad. «Áusserlich gleichen — úgymond id. h. 438. 1. — die sog. Zweckvermögen den Individualvermögen, derén Einheit ja auch der Idee nach ein Zweck bildet, der Zweck der Bedürfnissbefriedigung dieses Individuums». Ez teljesen az én álláspontom. De Isaynál e gondolat csak per incidens szerepel, részletesebb kifejtését nem adja. Ha nagy vonásokban össze akarnám állítani a jogi személyről felállított elméletek képét, a következőképen csoportosítanám. Vannak elméletek, a melyek elvileg más tényállást látnak a fizikai és a jogi személyek esetében : dualisztikus elméletek. Mások arra igyekszenek, hogy közös fogalomra vezessék vissza a fizikai és a jogi személy esetét: ezeket monisztikus elméleteknek lehet nevezni. Dualisztikus elméletek. Ezeknek ismét kétféle az álláspontjuk : 1. A fizikai és a jogi személyek jogai egyfélék, csak a jogalany tekintetében van különbség, még pedig: a) a fizikai