Jogállam, 1907 (6. évfolyam, 1-10. szám)

1907 / 1. szám - A jogi személy magyarázatához

A JOGI SZEMÉLY MAGYARÁZATÁHOZ. 47 személy esetében jogalany az ember, a jogi személy esetében más valami (képzelt lény: Savigny, Puchta; maga a vagyon: Unger stb.); b) a fizikai személy esetében jogalany az ember, a jogi személy esetében jogalany valóságban nincsen (Windscheid, Bekker, nálunk Grosschmid). 2. Különbség van a két esetben nemcsak a jogalany, hanem a jog tekintetében is, még pedig: a) a jogi személy esetében valóságban subjectiv jog fenn sem áll, hanem más természetű valami jogállapot (Ihering: passive Gebundenheit, Bekker: objectiver Rechtsbestand); b) alanyi jog áll fenn a jogi személy esetében is, de ez alanyi jog tartalmilag más valami, mint a fizikai személy joga (Brinz, ujabban Zitelmann). Moius-iikits elméletek. Ezek szerint a fizikai és a jogi személy esetében sem jog, sem alany tekintetében nincs különbség. A jogi személy joga tartalmilag ugyanaz, mint a fiizikai személyé. A mi pedig az alanyt illeti: 1. Jogalany ugy a fizikai, mint a jogi személy esetében az ember (igy régebben Ihering, Geist des röm. R.) 2. A jog alanya mindkét esetben maga az «akarat* (igy régebben Zitelmann, Meurer). }. A jog alanya mindkét esetben egy élő «organismus»> (Gierke). 4. A jog alanya mindkét esetben valamely «érdekközpont» vagy «érdekhordozó» (Karlowa, Bernatzik, Burckhard). 5. E monisztikus elméletek sorába áll az én felfogásom is. Szerintem is merőben egyforma a jogalany szempontjából a tényállás fizikai és jogi személy esetében. Hogy világosan álljon az olvasó előtt, a következőkben rövid tételekbe fogom össze eredményeim sommáját: a) Minden jog czéljog, minden jogkör czéljogkör, minden vagyon czélvagyon. A kérdés: kié valamely jog, jogkör, vagyon? rosszul van feltéve. A mikor egy concret ember jogáról vagy vagyonáról szólunk és azt mondjuk, hogy ez a jog vagy vagyon az «övé»: ennek az az értelme, hogy ez a jog vagy vagyon