Jogállam, 1907 (6. évfolyam, 1-10. szám)

1907 / 1. szám - A jogi személy magyarázatához

44 D? SCHWARZ GUSZTÁV hatályosan valamely külön czélra rendelt ÍSondervermögen: különvagyon. U. o. 141 —146. 1.). A felfogás, melyetételekben visszatükröződik, részben visszaesést, részben haladást jelent Bekker régebbi dolgozataival szemben. Visszaesést jelent szerintem a front-változás, melyet Jhering tanával szemben tett. Bekker eleitette a Jhering ((érdekhordozóját)) mint jogalanyt, mert — ugy mond — meggyőződött róla, hogy sok esetben lehetetlen meghatározni, hogy ki van voltaképen valamely jogban «érdekelve», vagyis — mint ő ezt kifejezi — kicsoda valamely jog «élvezője» ? Ez helyes felismerés. De e felismerésből nem az következett, hogy az érdeket a jogalany meghatározásában el kellett ejteni, hanem csak az, hogy a Jhering definiczióját az érdek megtartásával át kellett formulázni. Erdekeit ember csakugyan nincs minden jog esetében, de érdek minden jog esetében fennforog. A Jhering definicziójából tehát nem az érdeket, hanem az embert kellett elejteni: a jog valóságban nem az érdek hordozójához hanem magához az érdekhe? van kapcsolva. Haladást jelent Bekker ujabb fejtegetése a Brinz czélvagyona tekintetében: czélvagyon nemcsak a személyvagyonon kivül, hanem a személyvagyonon belül is létezik. De szinte csodálatos, hogy Bekker e gondolatát végig nem kisérte. Ha a czél tartja össze az egyes ember u. n. különvagyonait: miért ne tarthatná össze az ember általános vagyonát is? Ha pedig a czél minden vagyon esetében ott van, ember pedig nincs minden vagyon esetében; ha a vagyonban lévő jogok mindegyikében ott van bizonyos czél, de nincsen ott szükségképen bizonyos érdekelt ember is; ha a czél, a melyet a vagyonban levő egyes jogok szolgálnak, e jogok mindegyikére nézve ugyanaz: nem-e magától kínálkozik a következtetés, hogy a mi a jogot egy bizonyos vagyonhoz tartozóvá teszi és a mi a jogok tömegét egy vagyonná teszi, minden esetben nem valamely emberi jogalany, hanem a c\éU Bekker e következményt le nem vonja. Jognak és vagyonnak szerinte kétféle alanya van,ember és czél — ezzel pedig lényegileg ott hagyta a problémát, a hol Brinz.