Jogállam, 1907 (6. évfolyam, 1-10. szám)

1907 / 1. szám - A jogi személy magyarázatához

A JOGI SZEMÉLY MAGYARÁZATÁHOZ. 45 maga később elejtette: mások felfogták és megtartották.* Bekker tovább épitette Brinz czélvagyona gondolatát is. Brinz könyvének megjelenése évében (18157) és négy évvel későbben (1861) két értekezést tesz közzé (Jahrb. des gem. d. Rechtes í. és Goldschmidt Zeitschr. í. Handelsrecht IV.), a melyekben Brinzzel elejti a jogi személy fogalmát és helyébe fogadja a czélvagyont. Túlmegy azonban Brinzen abban, hogy az egyes ember vagyonán belül is «függő czélvagyonokat» (külön vagyonokat) ismer fel. 1886-ban megjelent pandekta-könyvében Bekker uj kombináczióban mutatja be a Jhering és Brinz alapeszméit: A jogalany fogalma tekintetében elejti Jhering meghatározását, hogy a jog érdekvédelem és hogy jogalany az, a kinek érdekét a jog védi. E helyett visszatér a régi meghatározáshoz, hogy a jog akaratszabadságban és cselekvési képességben áll (Pandekten §. 18.): jogalany nem többé az élvező, hanem csakis a rendelkező; a rendelkezés pedig a vagyoni jogok tekintetében azt illeti (személyesen vagy képviselője személyében), a kinek vagyonához e jogok tartoznak; vagyonához pedig azok a jogok tartoznak, a melyek az illető adósságaiért szavatolnak. Az élvezetet, melyet azelőtt Jhering nyomán az alanyi jog és a jogalany kritériumául elismert, most már csak mint «másodlagos jogfogalmat* akarja megtartani (u. o. "57. 1.). A Brinz czélvagyonát most is állja. De e fogalmat most messze kiterjeszti a jogi személy körén tul: czélvagyon neki mostan nemcsak minden vagyon, a melynek emberi alanya nincsen (jogi személy vagyona), hanem oly személy vagyona is, a melynek ura ideiglenesen nincsen vagy ismeretlen (nyugvó hagyaték, a római captivus vagyona, a hirevesztett személy vagyona), valamint a személyvagyonnak minden olyan része, melyet a vagyonur, a nélkül, hogy azt általános vagyonából véglegesen kihasítaná, mégis jog* Sok más helyett 1. Gierke Deutsch. Privatrecht I. 261;. 1. Kohler Lehrbuch I. 2jo. I.: Warum soll nicht ein Baum, warum nicht ein Tier Rechte habén können ?