Jogállam, 1907 (6. évfolyam, 1-10. szám)

1907 / 1. szám - A jogi személy magyarázatához

D£ SCHWARZ G. A JOGI SZEMÉLY MAGYARÁZATÁHOZ. 37 A JOGI SZEMÉLY MAGYARÁZATÁHOZ. Irta: Dr. SCHWARZ GUSZTÁV. A jogi személyről irt értekezésem * kiegészitéseül ezúttal nézetem irodalmi előzményeit kívánnám összeállitani. Ez által világosabbá fog válni, hogy az én felfogásom miben tér el az előzőktől. I. Hogy a czél az, a mi a vagyont összetartja: ezzel a gondolattal már Savigny és Puchtánál is találkozunk. Helytelen volna — úgymond Savigny System II. §. 89/?. — egy (önálló vagyonú) kórházat testületnek tekinteni, mert kik volnának itt a testület tagjai? «A kórházban kezelt betegek bizonyára nem azok, mert ezek csak tárgyai a jótékonyságnak, nem pedig az intézet vagyonának részesei. A jogok valódi alanya tehát egy személykép elismert fogalom, t. i. a% emberszeretet c^étjá stb.» Hasonlóan Puchta (Institutionen 191. §.) az alapítvány esetében «a c%él maga mintegy az a személy, a kit a vagyon illet». A jogi személyek tanának bevezetésében pedig nemcsak az alapítványra, hanem az összes jogi személyekre igy szól: «Azt lehet mondani, hogy a c^él maga, a melyre (a jogi személyek vagyonai) rendelve vannak, tekintetik e javak jogi alanyának." De e kijelentések e két tudósnál inkább csak ötletképen tűnnek fel, melyet a tan részletes kidolgozásánál keresztül nem visznek. És ez természetes is. Mert a czél-alany gondolata össze nem egyeztethető az alanyi jog ama fogalmával, melylyel Savigny és Puchta operálnak. Az alanyi jog Savigny és Puchta szerint abban áll, — és e meghatározás dogma maradt sokáig a történeti iskolában, — hogy a jogalanynak bizonyos «jogilag elismert akarata» van: ez az akaratszabadság, akaraturalom, akarati hatalom (igy vagy hasonlóan definiálja * L. Jogállam 1905. 1., 8i., 177. és 599. I.