Jogállam, 1907 (6. évfolyam, 1-10. szám)

1907 / 1. szám - A csökkent beszámitóképességről

A CSÖKKENT BESZÁMITÓKÉPESSÉGRŐL. egyoldalú individualetikai szempont teljesen háttérbe szoritsa a socialetikai szempontot, hanem mindkettőt egyenrangú tényezőkként kell elismernünk a büntetés kiszabásánál. Társadalmilag hangolt korunkban erősen ki kell domborítanunk az egyéniség jogait,* de engedményként azok mellett és azokon kivül érvényt kell szerezni a társadalmi követelményeknek. Ebből a szempontból kiindulva — a büntetőjog igazi reformját tartva szem előtt — elsősorban arra a kérdésre kell felelnünk, vajon az u. n. tökéletlenek egyáltalán megbüntethetők-e. E tekintetben teljesen eligazít az orvosi szaktekintélyek egyező véleménye, mely szerint a kérdéses egyének tudomással birnak cselekményeik büntetendő voltáról. Még azoknál is, kik erkölcsi érzelmek hiányában minden cselekményt csak az egyéni haszon vagy kár szempontjából mérlegelik, a jog és a törvény policialis tilalom vagy parancs alakjában jelentkeznek.1 Erre való tekintettel sokan a büntetés felfüggesztését épen a bűnösök ez osztályával szemben ajánlják, mert az elitélés ténye és a végrehajtástól való félelem hatalmas ellensúlyai bűnös hajlamaiknak.2 Azt pedig, kinek elhatározására befolyással bir a büntetéstől való félelem — talán nagyobb mértékben mint azt rendes embernél észleljük — az ilyen bűnöst nem lehet önrendelkezési képességétől megfosztani azalatt az ürügy alatt, hogy a büntetés vele szemben elvesztette erkölcsi hatását.3 Az u. n. tökéletlent tehát nem szabad a társadalmi forgalomból administra1 «Ein Straíbarkeitsbewusstsein ist solchen Menschen im Allgemeinen nicht abzusprechen ; aber es beschránkt sich auf eine emfache Kenntnis des Rechts ohne alles ethische Verstándnis und ihr Unterscheidungsvermögen reduziert sich auf die Geltendmachung der egoistischen Motive der Niitzlichkeit oder Schádlichkeit einer intendirten Handlung. Damit erscheint solchen Menschen in ihrem defekten ethischen und rechtlichen Bewusstsein Recht und Gesetz nur als einfache polizeiliche VerOrdnung.. Krafft-Ebing, Lehrbuch der gerichtiichen Psychopathologie, 16?. 1. 2 Azért ajánlotta a 27. német jogászgyüiés különösen a tökéletleneknél a büntetés végrehajtásának felfüggesztését. Beschluss ?. «Die Aussetzung des Strafvollzuges ist unter den allgemeinen Bedingungen zulássig und seine Anwendung* bei geistig Minderwertigen in ausgedehntestem Masse zu empfehlen.» 5 E kérdés tárgyalásánál a «Société générale des prisons» ülésein sok szónok hangoztatta, hogy sokan vannak a tökéletlenek osztályából, kiknek hasznos leczke az elitélés ténye és a büntetés végrehajtása. Erre vonatkozólag jegyezte meg Liszt az 1905. évi márczius hó 2^-én tartott ülésen, hogy a büntetés e nevelő hatásáról nem szeretne lemondani. Revue pénitentiaire, IQ05. évf. 487. 1*