Jogállam, 1907 (6. évfolyam, 1-10. szám)

1907 / 1. szám - A csökkent beszámitóképességről

A CSÖKKENT BESZÁMITÓKÉPESSÉGRŐL. 29 nem érvényesíthető annak részéről, ki a bűnösség fogalmát a társadalmi veszélyesség fokával helyettesitette, a ki a cselek­mény megtorlásáról lemondott és a tettes társadalmi jellegéhez méri a büntetést.1 A specialpraeventio szempontjából Liszt tétele nem igazolható. Ha egyáltalán át lehet alakítani a nem teljes értékűnek természetét, arra nem enyhébb, azaz rövidebb, hanem behatóbb és hosszabb tartamú büntetés szükséges.2 Szó fér továbbá a polgári biróság beavatkozásához ily ese­tekben. Ha Liszt nyugodt lélekkel a büntető biróra bizza az antisocialis hajlam megállapítását oly közveszélyes egyéneknél, kik társadalmi okokból váltak a fennálló rend esküdt ellen­ségeivé ; ha ily elemekkel szemben feljogosítja a büntető bíró­ságot a tartós elszigetelés elrendelésére: nem igen érthető, miért tanusit kevesebb bizalmat a büntető törvénykezés iránt, mihelyest oly vádlottak közveszélyes minőségének megállapí­tása forog szóban, kik szervezeti fogyatkozásuknál fogva nem íbirnak ellentállani a kísértésnek. Mig a szokásszerü bűnös a kínálkozó alkalomra félig öntudatlanul reagál: addig a morál insanity-ban szenvedő agyvelejének rendellenes alkatánál fogva szegi meg a törvényt. Ha az egyiknek javithatatlan minőségét a büntetőbiró biztosan felismerheti, miért ne tartsuk őt illetékes­nek a lelki defectus megállapítására — orvosi szakértők meghall­gatása után.3 Azonkívül a kétféle fórum eljárása, melyeknek 1 V. ö. Dubuisson, théorie de la responsabilité. Arch. Anthr. Crim. III. 60— 65.. a: lelki abnormitásra méltatásánál szembeállítja az etikai és társadalmi szempontot. Az egyik szerint a legveszélyesebb bűnöst legenyhébben kell megbüntetni. A másik épen a legkevésbbé bűnösnek legsúlyosabb megbüntetését követeli, mert csak a bün­tetés szigora képesiti őt a beteges természete elleni küzdelemre. Minthogy az ember társadalmi lény, a socialis szempont érvényesítendő. 2 V. ö. Oetker jelentését a Gerichtssaal LXVII. 447. 1. ; Liszt régibb javaslatai a büntető biróság hatáskörébe utalják a nem teljes értéküekkel szemben teendő biztosítási intézkedéseket is. így a 26. német jogászgyü­lés elé terjesztett véleménye a következő tételeket állítja tel. i;'. 51: «Erscheint der Beschuldigte als gemeingefáhrlich, so ist in dem Einstéllungsbeschluss oder dem frei­sprechenden Urtheile zugleich seine Überweisung an eine Heil- oder Pfiegeanstalt zu verfügen.D g. 51. : a) «Ist die Zurechnun-sláhigkeit des Beschuldigten nicht aufgeho­•ben, sondern nur gemindert, so kann der Richter die angedrohte Strafart bis unter das angedrohte Minderstmass mildern. Erscheint der vermindertZurechnungsfáhige als gémein-

Next

/
Thumbnails
Contents