Jogállam, 1907 (6. évfolyam, 1-10. szám)

1907 / 1. szám - A csökkent beszámitóképességről

28 Df BAUMGARTEN IZIDOR biró szorítkozzék, az előzetes letartóztatás elrendelésére, mely fenntartandó mindaddig, mig az illetékes biró a közveszélyesség és állandó őrizet alá vétel kérdésében dönt.* E szabályozás több tekintetben kifogás alá esik.** A csökkent beszámitóképességiiek enyhébb megbüntetése homlokegyenest ellenkezik a criminalpolitikai irány felfogásával a büntetés lényegéről és rendeltetéséről. Habár kétségtelen, hogy a nem teljesen beszámitóképes egyéni bűnössége kisebb: e szempont lősségc «belső okokból)) csökkent («responsabilité atténuée par influences d'ordre intrinséque» — physiologiai vagy psychikai okból, nem külső behatások: elhanyagolt nevelés, rossz társaság stb. folytán. Ide sorolja az intellectualis és erkölcsi gyen-^ ^eelméjüség eseteit, az epileptikusokat, hysterikusokat, a chronicus (alkohol, morphium által előidézett) részegséget, a senilitást, a perversiót, különösen nemi tekintetben. * «Erscheint der vermindert Zurechnungsfáhige nach dem Gutachten der Sachverstándigen als gemeingeráhrlich, so hat der Strafrichter durch besonderen Beschluss die vorláufige Verwahrung des Verurteilten anzuordnen und zugleich die Aktén zur Veranlassung des Entmündigungsverfahrens an die zustándige Staatsanwaltschaft (Z. P. D. 646. Ab. 2.) abzugeben.n Az 1894. és 1896. évi svájezi javaslat 8—10., illetőleg 11—1?. czikke a büntetés és biztosítási intézkedés egybekapcsolásánál a megfordított sorrendet követi. A csökkent beszámitóképességü a közbiztonság vagy saját érdekében gyógyintézetbe vagy menhelybe (asile ou hospice) utalandó, s ottani tartózko' dása — ha helyreáll — büntetésébe betudandó. Ez utóbbi rendelkezést mellőzi az 1005. évi javaslat 17. czikk. ** A Liszt-féle javaslat különben nemcsak a beszámitóképességgel nem biró («unzurechnungsfáhig») és a csökkent beszámitóképességü («gemindert zurechnungsfáhigi>) vádlottak között különböztet meg, hanem ((büntetésre alkalmasok» (straffáhig) és nem alkalmasok között. Ez utóbbi tekintetben a büntetés végrehajtása tájékoztat. §. 51. b): <ilst der Verurteilte straffáhig, so wird die vorláufige Verwahrung durch die nach Rechtskraft des Urteils eintretende Vollstreokung der Freiheitsstrafe unterbrochen ; sie tritt nach der Strafverbüssung wieder ein, wenn bis dahin das Entmündigungsverfahren noch nicht rechtskráftig erledigt ist. Ist der Verurteilte nicht straffáhig, so wird die Strafvollstreckung ausgesetzt.n E rendekezésre vonatkozólag Liszt megjegyzi előjavaslatának indokolásában : «Einer ausdrücklichen Berücksichtigung im Gesetz bedürfen die Fálle, in welchen erst wáhrend der Strafverbüssung sich heranstellt, dass der auf Grund des §. 51 zur vollen Strafe Verurteilte geisteskrank oder vermindert zurechnungsfáhig und zugleich, dass er gemeingefáhrlich ist. Ist der Verurteilte nicht straffáhig, so ist ebenso wie bei Geisteskranken zu verfahren, d. h. es ist die Strafvollstreckung zu unterbrechen, die vorláufige Verwahrung anzuordnen und die zustándige Staatsanwaltschaft wegen Veranlassung des Entmündigungsverfahrens zu verstándigen. Ist dagegen trotz der verminderten Zurechnungsfáhigkeit die Straffáhigkeit nicht aufgehoben, so ist die Vollstreckung fortzusetzen, zugleich aber die vorláufige Verwahrung für den Augenblick anzuordnen, in welchem die Slrafbüssung beendigt, das eingeleitete Entmündigungsverfahren aber noch nicht abgeschlossen ist. Die Entscheidung hat in allén diesen Fállen das nach St. Pr. D. §. 494. zustándige Gericht zu treffen.1 Aerztliche Sachverstándigenzeitung i. h.