Jogállam, 1907 (6. évfolyam, 1-10. szám)

1907 / 1. szám - A csökkent beszámitóképességről

22 Dí BAUMGARTEN IZIDOR biróságok hagyományszerü ragaszkodása a büntetés legkisebb mértékének alkalmazásához vagy megközelítéséhez, ezzel kapcsolatban a rüvidtartamu szabadságvesztés büntetések túltengése; a bűnös tulgyors visszakerülése társadalmi környezetébe, a büntetés atomizálása («l'émiettement de la pénálité», a hogy azt Poittevin tanár elnevezi): mindezek a% egyéni bűnösség mértékének egyoldalú alkalmazásával kapcsolatos visszaélések kiváltották a mult század utolsó negyedében azt a reformmozgalmat, mely mint egyéb áramlatok, keletkezésében nem volt egészen tisztában hordereje és következményei iránt és gyakorlati lefolyásában a büntetési rendszer gyökeres átalakítására törekedett, sőt a büntetőjogi alapfogalmak revisiójához is vezetett. Ugyanabban a\ időben, midőn a psychiatria uj területet hódítóit meg a felismerésnek, a büntetőjog tudományának ősi birtokát kellett megvédelmeznie felforgató irányiatokkal szemben. Az emberi fejlődés megmásíthatatlan törvénye szerint az egyik véglet felváltotta a másikat. Az egyéni bűnösségre való tekinteteket teljesen kiszorították a társadalmi védekezés szükségletei. E jelenség egyaránt észlelhető azoknál az uj iskoláknál, melyek szakítva a bűntettnek jogásztechnikai meghatározásával, természettudományi alapon a bűnözés okainak kiderítésén és azon fáradoztak, hogy a büntetést ne az okozathoz — a bűntetthez — hanem az okhoz — a bűnös minőségéhez — szabják. Arra vállalkoztak, hogy hasonló módon mint Skoda, Rokitansky és Hebra az orvosi tudomány körében, a régi természetbölcseleti alkotmány lebontása után egy reálisabb épület alapjait lerakják. A természettudomány a törvényszerű összefüggést kutatja a jelenségek változatosságában,* és ennélfogva egyéni eltérésektől szükségszerüleg eltekint. Ekként a természettudományi mód* V. ö. Theodor Lipp előadását a német természetbúvároknak f. évi szeptember havában (Stuttgartban) tartott előadásait. «Damit bestimmt sich die Aufgabe der Naturwissenschaft dahin : Ihr Ziel ist die Ordnung, des Wirklichen überhaupt in ein System gesetzmássiger Abhángigkeitsbeziehungen zwischen Raum-, Zeit- und Zahlengrössen. Naturwissenschaftliche Erkenntnis isi die Erkenntnis nicht des Wirklichen, sondern der Geset^-