Jogállam, 1907 (6. évfolyam, 1-10. szám)

1907 / 1. szám - A csökkent beszámitóképességről

A CSÖKKENT BESZÁM1TÓKÉPESSÉGRŐL. 2} szert alkalmazó jogi iskolák, a biológiai, mely az ember physio­logiai vagy anatómiai sajátszerűségéből, a sociologiai, mely a társadalmi viszonyokból és a criminalpolitikai, mely mindkettő­nek együtthatásából származtatja a büntettet: a természetének vagy környezetének hatása alatt cselekvő ember megbirálásá­nál az egyéni bűnösséget mint mérvadó tényezőt teljesen kikap­csolták. Azért mondják, hogy a büntető jogszolgáltatás más alapra fektetendő, mint az egyéni felelősségre iPrins), hogy ellentétben a büntetőjognak XVIII. századbeli fejlődési szaká­val, mely eszményi és humanitárius volt, a jelenkori irányzatok realistikus és tudományos jellegűek (Hamel) és hogy a bűnös­ség fogalmat ép ugy ki kell küszöbölni a büntetőjogból, mint azt az orvosi tudomány haladása az elmezavar kórképéből eltüntette.* A bűnösség fogalmilag összefügg a megtorlással és a tár­sadalmi védekezés a megelőzéssel. A megtorlás a múltra vonat­kozik ; mértékét megadja a tett súlya és a vádlott bünös­ségi foka. A megelőzés a jövőt tartja szem előtt, és a tettes minőségéhez, bűnözési hajlamának erejéhez alkalmazkodik; ez utóbbival növekszik és fogy a büntetés tartama. A megtorlás helyébe, mely gyöngének bizonyult a társadalom oltalmára, a megelőzés lépett.** Mig eddig méregnek tekintették a bünte­mássigkeit des Wirklichen, gefasst in dicse lediglich formaién Bestimmungen. Sie ist in diesem Sinn nicht eine matériáié, sondern eme formaié Wissenschaft. Damit aber verflüchtigt sie das Wirkliche. Der Versuch, diese lediglich in jene (ormalen Bestimmungen zu lassen, macht aus dem Wirklichen ein Imagináres». * Lásd Lisztnek 1896. évi augusztus hó 4-ikén a psychologusok III. nemzetközi gyűlésén (Münchenben) tartott előadását: «Wie lange ist es her, dass in den Augen des Volkes auch dem Wahnsinnigen das Brandmal der Schuld aufgedrückt war? Die Geschichte des Irrenwesens ist ein fortgesetzter Kampf gegen überlieferte Vorurtheile, die mit dem Geltungsanspruche ethischer Werturteile an Juristen und Aerzte herantre­ten. Dass der Kampf in der Hauptsache heute siegreich durchgeíuhrt ist, wird auch der nicht leugnen, dem die in unseren Tagén hervorgetretenen Spuren einer rückláufigen Bewegung nicht entgangen sind. Dass die Kriminalpolitik denselben Weg gehen wird, den das Irrenwesen gegangen, bezweifle ich keinen Augenblick». Aufsátze II. 220. 1. V. ö. még ugyan ott: «Die Begriffe «Schuld und Sühne» mögen in den Schöpfungen unsercr Dichter weiter lében wie bisher; strenger Kritik geláuterer wissenschafl­licher Erkenntnis vermögen sie nicht Stand zu haltén.» ** V. ö. Listf i. h. iDen Kampf gegen das Verbrechen werden wir weiter füh-

Next

/
Thumbnails
Contents