Jogállam, 1907 (6. évfolyam, 1-10. szám)

1907 / 5. szám - A kezdő bünös kimélése mint törvényhozási problema. 1. [r.]

A KEZDŐ BŰNÖS KÍMÉLÉSE. ^ I alaki törvény az ártatlanságot vagy jogilag meg nem állapitható bűnösséget a birói önkény vagy igazságszolgáltatási visszaélések ellen megvédik: mindannyi külön büntetések, melyek a törvényben meghatározott és bíróilag kiszabott büntetési tételen kivül és mellette a jogerősen bűnösnek nyilvánított vállaira nehezednek. Miért kell megelőznie a bűnösség megállapításának a büntetés kiszabását? Mert senki sem büntethető törvényeink értelmében, kiről «birói hatalommal felruházott hatóság törvényesen eljárva» (B. P. i. §. második bek.), meg nem állapítja, hogy oly cselekményt követett el, melyet a törvény annak elkövetése előtt büntetendő cselekménynek nyilvánított (B. T. K. i. §. második bek.). Ha tehát büntetés a bűnösség megállapítása: akkor büntetés a kényszerűség is, hogy valaki mint vádlott a főtárgyaláson védekezzék, ámbár évszázadok törvénykezési tapasztalatai szerint sok esetben csakis a teljes nyilvánosságba menekülhet az ártatlanság üldözői előtt. Akkor büntetés az elővezettetés is, melylyel a vizsgálóbíró arra kényszeríti a vonakodó terheltet, hogy a vádra nyilatkozzék. Akkor büntetés a cselekmény hire, és a bünösségi öntudat is, és akkor büntetés az az «erkölcsi obligo* is, melylyel dr. Szakolczai Árpád elmés megjegyzése szerint, az esküdtek által felmentett gyilkos a társadalomba visszatér. Mindez büntetés — psychologiai értelemben — de nem a büntetés — jogi értelemben — melyet a törvény előir és a biró kiszabott. Logikailag megengedett miveletet végez-e az, ki fogházbüntetést, mely 3 évig végre nem hajtatik és három év múlva végre sem hajtható többé, azt a büntetést, melyet elhalasztottak és azután elengedtek, kápráztató ügyességgel átváltoztatja más büntetéssé, és azután diadalmasan hirdeti: a mi nincs, az van. «Ha a megdorgálás büntetés,* — úgymond Reichard — vakkor a feltételes elítélés is a?r>. A fogház-, elzárás- és pénzbüntetés, melyet a javaslat szerint fokkal több, mert a dorgálást magában foglalja és e mellett még valami, mert fenyegeti is az illetőt, hogy ha meg nem javul, az ujabb esetben súlyosabb büntetést fog kapni». U. o. 42. 1.