Jogállam, 1907 (6. évfolyam, 1-10. szám)

1907 / 5. szám - A kezdő bünös kimélése mint törvényhozási problema. 1. [r.]

Dí BAUMGARTEN I. A KEZDŐ BŰNÖS KÍMÉLÉSE. ban a kereskedelmi jog alá esnek is, bizonyos rendelkezései alól, melyek különösen a «tömegüzem» kifolyásai, pl. a czég, a procura stb. joga alól ki vannak véve. Másfelől a tőzsdére nézve, mely per eminentiam a tömegüzemet czélozza és mely­nek forgalma mintegy hatványozott kereskedelmi forgalomnak mondható: nemcsak a közönséges kereskedelmi jog szabályai nyernek alkalmazást, hanem ránézve az Íratlan kereskedelmi jogi szabályok (szokásjog és usance-ok) különösen nagy száma fej­lődött ki a gyakorlatban. így lett a kereskedelmi jog, mely ere­detileg a közönséges élet szó használata szerinti «kereskedők* joga volt, ma általában a tömeg forgalom jogává. ("Befejezése következik.) A KEZDŐ BŰNÖS KÍMÉLÉSE MINT TÖRVÉNYHOZÁSI PROBLÉMA. irta: Dr. BAUMGARTEN IZIDOR. Veritas citius ex errore emergit, quam ex confusione. Baco. Irrtum ist der Wahrheit weniger gefáhrlich als Unklarheit und Verwirrung. Josef Ungeh. I. Sem a feltételes elitélést tárgyazó törvények — sem a magyar tervezet — szerint nem kötelező a büntetés elhalasztása, illetőleg elengedése a törvényben meghatározott esetekben. A biró a bün­tetlen előéletű vádlottra valamelyik vétség miatt kiszabott három (I. szöveg), illetőleg egy havi (II. szöveg) fogházbüntetés végrehajtá­sát elrendelheti vagy feltételesen elengedheti. Ez az intézmény alap­eszméje. Nem a cselekmény, hanem a tettes minősége döntsön. Más a büntetés rendkivüli enyhítésének és más a büntetés fel­tételes elengedésének joga. Azt az Ítéletet, melynek indokolása szerint két vádlott mint tettestárs halált okozott súlyos testi sértést (Btk. 306. §. első tétel) nagyszámú és nyomatékos eny­hítő körülmények között követett el, meg kell semmisíteni a

Next

/
Thumbnails
Contents